Századok – 1899

Tárcza - Révész Kálmán: II. Rákóczy György halála napja 838

TÁRCZA. 841 Előadásának, illetve időmeghatározásának hitelességét nem gyengítheti az a körülmény, hogy a hajdúk elfutását és Szejdi Debreczen alatti megszállását két nappal előbbre teszi, mint ez események hiteles és részletes krónikása, Bartha Boldizsár. Ez utóbbi ugyanis azt mondja, hogy április 29-én ütött tábort Szejdi ά Tóczó mellett, míg Thornai ugyanezt április 27-re teszi; figyelembe veendő azonban, hogy Bartha is azt mondja a törökök május 8-án történt elvonulásáról, hogy ez »a Debreczen alatt való megszállások után tizenegyed nappal« történt. Már pedig május 8-tól visszaszámítva a tizenegy napot, április 27-ét nyerjük, nem pedig 29-ét; itt is tehát a Thornai időmeghatározása látszik hitelesnek. Nem hagyható továbbá figyelmen kívül a következő két adat sem : a) Budai Ézsaiás szerint ') »Lorándfi Zsuzsánna hét hetekkel előzte vala meg fia halálát.« Lorándfi Zsuzsánna április 18-án, vasárnap halt meg ; fiának halála, Thornai szerint, épen hét hétre, junius 5-én éjjel 6-ikára virradólag történt. b) Enyedi István krónikája szerint a megsebesült II. Bákóczy György Váradon »két hetek alatt feküdt.« Május 23-ikától (vasárnaptól) junius 5-én éjfélig épen két hét. Megjegyzem végre, hogy a Eessler kétségtelenül hibás dátuma, junius 9-ike is. eredetileg 6-ika lehetett, a mennyiben a 6-os szám a nyomdában felfordult, s az így tévesen megállapított dátumnak megfelelőleg számított Fessier május 22-től junius 9-ig 18 napot. Még furcsább azután, hogy Debreczen történetírója. Szűcs István (II. 386.), átveszi ugyan a Fessier 18 napját, de a Bákóczy halálát mégis junius 7-re teszi ; holott május 22-től junius 7-ig csakis 16 nap számítható. Mindezek mellett is azonban nem tarthatom feltétlen bizonyossággal hitelesnek a Thornai P. István időmeghatározását, szemben a Báthori Zsófia által aláírt és kibocsátott temetési meghívókkal, melyek II. Bákóczy György halálát junius 7-re teszik ; viszont ez utóbbiaknál sem látom feltétlenül kizártnak a tévedést ; hiszen e meghívók a halál napja után több mint kilencz hónap múlva bocsáttattak ki, s egyáltalában nem lehetetlen, hogy az azokat fogalmazó udvari ember vagy másoló udvari deák tévedhetett, vagy emlékezetében2) vagy hallásában, különösen mivel az ötödik és hetedik szók betűi sőt hangjai is igen közel állanak egymáshoz. >) Harmadik kiad. U. köt. 218. 1. s) Megtörtént példáúl, hogy Luther Márton hibásan keltezte egy 1521-ben írt levelét. Protestáns egyh. és isk. lap, 1889. 441. 1.