Századok – 1899

Történeti irodalom - Reich; Emil: Hungarian Literature. An historical and critical survey. Ism. Kropf Lajos 67

68 • TÖRTÉNETI IRODALOM. stb. a klasszikus történetírásban stb. Ha dr. Reich megtagadja pl. Eret Harte-tól azt a jogát, hogy nevét a remekírókéi közé soroljuk, Mikszáth Kálmán alig fogja megköszönni neki a bókot, midőn »a magyar Bret Harte «-nak nevezi őt. Megrótták az angolok azonföliil szerzőnknek chauvinismusát, hosszas és sokszor teljesen okadatolatlan kitéréseit, túlmerész általánosításait; keményen megpirongatták őt különösen a Petőfi neje ellen kimondott kegyetlen Ítéletéért, kinek második házassága Jókainak, (első férje egykori személyes barátjának) szemében nemcsak hogy nem volt olyan nagy bűn mint a milyennek azt dr. Reich találja, de ellenkezőleg még jóváhagyásra talált; megrótták továbbá könyvében azt pl., hogy az utolsó évtized irodalmát teljesen figyelmén kiviil hagyta; megrótták őt még sok másféléért, de denique — a már említett egy bírálónak kivételével — mindannyian nyereségnek tartják művét az angol irodalomban és a mi fő, be kell vallaniok, hogy élvezettel olvasták el azt elejétől végig. Ily körülmények között akarva vagy nem, szemet kell hunynunk szerzőnknek apróbb botlásaival szemben, mint pl. avval, hogy a halottak sorába igtatja egyik kiváló történetírónkat, kit a magyar történetírás diszére-javára még hosszú éveken át éltessen az Úristen ! Yagy hogy nem adja pontosan a Régi Magyar Könyvtár-hnn és az azóta a Magyar Könyvszemlében kimutatott Hungarikák számát, stb. Azt azonban már csak mégis sajnálnunk kell, hogy a bibliographiára a könyv végén és a magyar szerzőkből angolra eszközölt fordításokra nem fordított több figyelmet. így pl. Schwicker német és Zigány kis olasz munkája mellett meg kellett volna említenie Kont kitűnő franczia művét is a magyar irodalom történetéről. A 154. lapon pedig dr. Reich helyesen jegyzi meg, miszerint minden magyar hazafinak hő óhajtása az, hogy báró Eötvös Józsefnek regényét, »A falú jegyzőjé«-t mindenki kezén forgatná, ki Magyarország iigyét-javát szivén viseli; de elmulasztja angol olvasójának tudomására adni azt, hogy e regényt Wenckstern O. már régen lefordította angolra, és hogy e fordítás Pulszky Eerencz bevezető szavaival még 1850-ben jelent meg Londonban »The village-notary, a romance of Hungarian life« czím alatt. Dr. Reichnek a bibliographia egyik legerősebb oldala, a mint erről az angol-venezuelai viszály alkalmával és máskor is volt több izben alkalmunk meggyőződni és azért annál inkább kell szemünkbe ötleniök az ezen dolgokban való mulasztásainak. KROPF LAJOS.