Századok – 1899
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái; Csezmiczei János 774
774 FRAKNÓI VILMOS. viszályokat kiegyenlítse. 1470 elején Bécsben Fridrik császárral alkudozott a végből, hogy őt a magyar királylyal szövetség kötésére bírja. Kevéssel ezután következett be meghasonlása Mátyással és pártütése.1 ) XVI. Csezmiczei János. (Janus Pannonius.) A magyarországi humanisták ezen legkiválóbbjának életpályája számos írót foglalkoztatott, Így tehát származásáról, külföldi tanulmányairól és irodalmi műveiről itt szólanom fölösleges. A mikor 1458-ban Olaszországból hazájába visszatért, a huszonkét éves ifjú azonnal meghódította a királyt, a ki őt a következő évben a királyi személynök magas bírói tisztére,2 ) majd a pécsi püspöki székre emelte, de udvaránál tartotta, hogy társalgásában és költői alkotásaiban gyönyörködjék, tanácsát és tollát igénybe vegye. Feltűnő, hogy az első években nem használta föl diplomatiai küldetésekre, a melyekre műveltségénél és külföldi összeköttetéseinél fogva másoknál alkalmasabb lett volna. Csak 1465 elején esett rá választása, mikor a néhány hónap előtt megválasztott II. Pál pápához, Magyarország hódolatának tolmácsolása végett küldötte. Társiíl mellé Pozgonyi János erdélyi vajdát rendelte,3 ) ki már öt év előtt egyszer járt diplomatiai küldetésben, Vetési veszprémi püspökkel a cseh királynál.4 ) Február 20-ikán utaztak el Budáról, Emo velenczei követ társaságában, ki ekkor hazájába tért vissza. A tél zordonsága miatt lassan haladhattak előre. Április 9-ikén érkeztek Velenczébe, hol kitűntető fogadtatásban részesültek.5 ) ') Diplomatiai tevékenységének ezen rövid jelezésére szorítkozom ; mert életrajzát külön monographiában dolgoztam föl és több munkában ismertettem. (Vitéz János élete, 1878. —Hunyadi Mátyás élete, 1890. — A magyar nemzet története, IV. 1896.) ä) Erre vonatkozó adatot találunk a Századok 1896 évi folyamának májusi füzetében. 3) Mátyás király dátum nélküli megbízó irata és ajánló levelei, M. L. I. 37, 75, 76, 77. *) Olv. Vetési életrajzát. 5) Diplom. Emi. I. 313, 314, 319.