Századok – 1899

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Ghímesi Forgách Simon báró - II. bef. közl. 698

GHÍMESI FORGÁCH SIMON BÁRÓ. 71!) Pálffyt, hogy Forgách és a haditanács közt közvetítse az alkudozásokat. Azonban Forgáchot minden a felvidékhez kötötte, katonai tehetségét ott fejtette ki, azt ismerte jól, s épen azért Pálffy ápril végén Forgáchnak tagadó válaszával jelent meg a haditanács előtt.1) Sőt Forgách az 1587-iki országgyűlésen a dunáninneni főkapitányságról is lemondott. Itt a királyt igen meglepte, hogy a rendek ezen állás betöltését kérelmezték tőle. Hiszen, ügy nyilatkozott, ő nem tud róla, hogy Forgách fölinentését kérte volna.2

) Ugy látszik, Forgách szólt a rendek előtt a lemondásról, s ezek előbb tették kérelmezés tárgyává a főkapitányság betöltését, mintsem Forgáchnak a fölmentést kérő levele a király kezébe jutott volna. Lemondását különben a király elfogadta s a következő évben már Pálffyt találjuk a dunáninneni főkapitányságban,3) míg Forgách eddigi szolgálatai elismeréseid a főpohárnok czímet kapta.4

) Azzal azonban, hogy katonai méltóságáról lemondott, sem a közügyektől, sem a katonáskodástól vissza nem vonult ; még éveken át küzdött szóval, karddal a haza javáért. Mindjárt ezen az országgyűlésen is nevezetes szerepe volt. Miután kapitányságából, hol eddig tartózkodott, — mert, mint aug. 17-én Újvárból írja, Esztergomban »sok a török s a sok patkoltatás miatt ugyan csörögnek, pattognak az ucczában«,5) — Pozsonyba mehetett, újra az ellenzékhez csatlakozott s tagja lett annak a tizenkét tagú bizottságnak, melyet azért választottak, hogy Ernő főherczeget az ország sérelmeiről fölvilágosítsák. A bizottság 1587. nov. 28-án Batthyány házában tanácsot ülvén, elég szelid hangú föliratot készített; de az országgyűlés másik rendje decz. 9-én oly; kemény hangú és tartalmú fölterjesztést nyújtott be, hogy a főlierczeg már attól tartott, hogy meg fog ismétlődni az 1580-iki országgyűlés.6

) Végre azonban sikerült őt megnyugtatni s rábírni, hogy fogadja azt a küldöttséget, melyet Forgách Simon fog eléje vezetni. Forgách, szabad előadásban, tizennégy pontba foglalta és szabatosan formulázta a rendek kívánságait, melyek a magyar érdekek védelmét, a hivataloknak magyarokkal való betöltését, némely ') Jedlicska id. m. 296 és 299. 1. 2) Magy. Országgy. Emi. VII. 281 és 289. 1. ') Istvánfl XXVI." 281 és 289. 1. *) Fiának 1588 julius-havában kelt levelében már ez a czíme. Nemz. Muz. Forgách ltár. ') Forgácb Simon levele Jedlicskánál. e) Magy. Országgy. Emi. VII. 187—188. és 191. 1.