Századok – 1899

Értekezések - NAGY GÉZA: A történelmi korszak kezdete 677

A TÖRTÉNELMI KORSZAK KEZDETE. fi 87 hihetőleg több nemzedéken át tartó háborúskodásnak, mely alatt a legrégibb nippuri építkezések is romba dűltek, mégis az lett a vége, hogy Kis fejedelme, Ur-Sulpanddu, legyőzte Lugal-Zaggiszit, Kengi királyát; fia Ukus pedig »az íjj országának főpapja« — mint egy »a világ urához« Mullilhoz intézett nippuri fogadalmi táblán mondja — Kengit is elfoglalta s mindent meghódított az Alsó-tengertől (persa öböl) a Felső-tengerig (Közép-tenger), Ararmától Larszáig.1) Azok a nippuri legalsó törmelékréteg felsőbb részeiben talált fölirat-töredékek, melyek a föntebb vázolt eseményeket adják elő, az ékírás oly kezdetleges és nyers formáját tűntetik föl, mintha — Delitzsch szavai szerint — most kerültek volna ki a föltaláló kezéből.2) Mindenesetre hosszú fejlődési folyamat választja el az ékírásos jegyek Szargon és Naram-Szin korabeli idomától, mely utóbbi csekély eltéréssel ugyanannak az archaikus formának felel meg, a mi Ur-Gurra és Gudêa korszakát jellemzi. ügy tetszik nekünk, hogy a történeti Ukus, »az íjj országának főpapja,« az egész Elő-Azsia fölött uralkodó kisi fejedelem alakja szolgáltatta a hagyományos történeti emlékezet anyagát Gisdubar (Ukus-dubar ?) vagy Gibilgamis mondájához, míg a mithikus elem Hőmmel szerint a régi tűzistennek Gibilnek a beolvadása által jutott bele. A hódítások és a szumírok előnyomulása nagy népkeveredésre vezettek. A nyelvek összezavarodtak, mondja .a biblia, hogy egymás beszédét meg nem érték s a népek mindenfelé elszéledtek Sinhár mezejéről. !) Globus, 1887. LXXIT. Nro. 4. 63. 1. — Sir Henry 11. Howarth : The early History of Babylonia. (Az »English Historical Review«-ben. Nekem a »Science of man and Australasian Anthropological Journal« 1898. máj. 21-iki füzetében közölt ismertetés állt rendelkezésemre.) 2) »Denn nicht allein, dass einzelne Schriftzeichen noch ältere Formen aufweisen als in den ältesten Texten von Tello, so ist die ganze Art und Weise der Schreibung eine so urwüchsige, unregelmässige, fast möchte ich sagen : wilde, dass wir wohl zuversichtlich behaupten dürfen : die in den ältesten Texten von Nippur üblichen Zeichenformen für »Feuer«, »Name« u. s. w. sind den Zeichen, wie sie aus der Hand der Schrifterfinder hervorgegangen sind, gleich, oder kommen ihnen wenigstens äusserst nahe.« (Berichte über die Vei-h. der Sächs. Gesellsch. der Wissenschaften zu Leipzig. Phil. hist. Classe. 1896. II/III. Lipcse, 1897. 169.)