Századok – 1899

Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Hazai hírlapok - 670

TÁRCZA. 673 Perczel Miklós (idősb), Egy kis magyarázat. (Pesti Hírlap, febr. 23.) Az 1848 évi márcz. 15-ikének igazi lefolyását és jelentőségét mondja el. Széchenyi István gróf egy ismeretlen levele. (P. Hírlap, febr. 24.) Ebben a Pozsonyban 1827. ápril 18. kelt és "Wartensleben Károly grófhoz intézett levélben Széchenyi a Nemzeti Casino tervét és berendezését, költségeit és czélját fejtegeti. Ez utóbbit abban látja, hogy legyen Pesten olyan mulatóhely, a hol minden »pallérozotabb« magyar Pesten való tartózkodásának ideje alatt mulathasson. Takáts Sándor, Antonius páter. (Budap. Hírlap, 1898. febr. 25.) Igazi neve Hueber András vala, budai német kapisztranus barát. Német kéziratokat hagyott hátra, melyekben érdekes dolgokat mesél a Harruckern családról, nevezetesen Harruckern Eerencz életéről, utazásairól, a ki a barátot nagyon megszerette és mindenhová magával vitte. Ha a család Gyuláról Bécsbe indult, 7 —10 óriási üveges hintóban helyezkedett el a kisérő cselédnéppel, és 300 lóra volt szüksége. A páter leírja a házi kisaszonynak, Jozefának esküvőjét Károlyi Antal gróffal (1757), mely hallatlan pompa mellett ment végbe. Lasz Samu, Egy polyhistor története. (P. Napló, febr. 26.) Visszaemlékezés Sarlay Jánosra. (1823—98.) Szemere és Perczel. A gyülekezési jog korlátozása. (Magy. Hírlap, febr. 27.) Kimutatja hogy a két miniszter rendelete nem vág össze és azt is említi, hogy Szemere rendelete csakugyan nem jelent meg a magyar kormány hivatalos lapjában, még pedig azért nem, mert a hivatalos lap csak később indult meg. Az akkori Pester Zeitung és a P. Hírlap közölték azonban a rendeletet. Hentaller Lajos, A szabadságharcz írói és költői. (Budap. Napló, febr. 27.) Összeállítása a szabadságharczra vonatkozó regényeknek és költeményeknek. Báthory István és Possevin jezsuita. (Orsz. Hírlap, márcz. 1.) Bernhardy naplóját az 1866 évi háborúról és a magyar emigráczióra vonatkozólag ismerteti az Egyetértés, márcz. 2. A Budap. Hírlap is ismertette a naplót : Magyarország szerepe 1866-ban. (márcz. 11.) Egy magyar jakobinus sírja. (Magyarország, márcz. 5.) Márton István orvos, tagja volt a Martinovics-féle mozgalomnak, de szerencsésen elbujdosott és 15 évig elrejtve élt a budai Lebensthal-ban. Ekkor azután Visegrádon telepedett le, hol mint orvos és a nép jótevője haláláig (1827) működött. Latin sírfeliratát hálás betegei meg is újították. · Ivánka Zsigmond programmja 1848-ból. (Budapesti Hírl. márcz. 13.)