Századok – 1899

Folyóiratok - Magyar Sion - 667

TÁRCZA. 667 a szumer-irodalomról. A füzet második czikkében Lehoczky Tivadar a Beregmegyei helynevek eredetével foglalkozik. — FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK. Szerkeszti Bereez Antal, a m. földrajzi társaság főtitkára. XXVII. köt. 1899. 1. 2. 3. füzet. — Az első füzetben Hanusz István a hazai földrajzi népregéket ismerteti. A vázlatos és változatos összeállításból különösen figyelemre méltók azon regék, melyek Zoerard. Szent László, Thököly és II. Rákóczi Ferencz nevéhez fűződnek. — A harmadik füzetnek » A Karas-folyó legrégibb névváltozatai« czímű közleményében Téglás Gábor azt mutatja ki. hogy a Karas-folyó régi neve nem a Tabula Peutingeriana Apo fl. statio-jában keresendő, mint eddig általánosan hitték, hanem az Arcidava városnévben, melynek első része (Areas) betü-áttétellel Karas-nak hangzik, második része pedig (dava) várost vagy várat jelent. Értekezése további folyamán e városnevet a Herodotosnál előforduló Auras névvel is azonosítja. A következő czikkben Bartek Lajos a magyar városokról, mint a nemzeti műveltség főhelyeiről értekezik. — MAGYAR SIÓN. Egyházirodalmi havi folyóirat. A szerkesztésért felelős : Kereszty Viktor. Kezdettől XXXVII. az új sorozatban XIII. évf. 1899. 1—6. (január-juniusi) füzet. — A második füzetben Fischer-Colbrie Ágost » A kultura fogalma« czímen vázlatos bírálati megjegyzéseket tesz a kultura különféle meghatározásaira vallás-erkölcsi szempontból, népszerű modorban, melyet túlságba is visz, midőn pl. szappanos nézetről és macskakulturáról beszél. Az irodalmi rovatban Bécsey Viktor ismerteti Nicolaus de Hungaria benczés apátnak egy XV-ik századi kéziratát, melyet Rosenthal müncheni antiquarius ajánlott fel a pannonhalmi könyvtárnak megvétel végett. Egy másik ismertetésben M. J. Lázár Gyulának »Szent Erzsébet magyar királyi herczegnő élete« czímű művét sehogysem sikerült életrajznak mondja. — A negyedik füzetben ismét Réesey Viktor közöl kivonatokat » Ujabb kutatások szent Adalbert püspök életére vonatkozólag« czím alatt, Voigt königsbergi tanárnak »Adalbert von Prag« czímű 1898-ban megjelent művéből. Ezt követi Némethy Lajos czikkének első része : Adalékok a kassai vértanuk történetéhez. A kassai három jesuita atyáról Hennig Alajos adott ki egy illusztrált kis munkát, összeállítva benne a rájok vonatkozó adatokat, melyeket most újabb adatokkal pótol Némethy közleménye. A füzet harmadik czikkében Fallenbiichl Ferencz foglalkozik Otrokocsi Fóris Ferencz élete és irodalmi működése ismertetésével. Otrokocsinak mindeddig hiányzott kimerítő életrajza, s így Fallenbüchl értekezése érthető érdeklődésre tarthatna számot, kivált ha mindjárt az első lapon olyan botlások, mint Socher (Jöcher helyett), Tótfalusi Kis István, Újfalvi András stb. nem csökkentenék az író