Századok – 1899
Új könyvek - Szmida Lajos: A temesvár-erzsébetvárosi „Mária-szobor” tört. 664
664 TÁRCZA. múltja« czím alatt ] 896-ban jelent meg.1 ) Oly eseményeket tárgyal benne, melyek a Besiczán történtekkel nagyobbrészt szoros összefüggésben állottak s a melyeknek részletei a szakirodalomban még ismeretlenek. Német-Bogsán 1848-ban nevezetes hadi műveletek színhelye volt. Az úgynevezett bánsági bányaterület, melyhez Bogsán is tartozott, kincstári birtok lévén, az ott fek\Tő bányahelyek az új alkotmány kivívásával, már csak a magyar kormányhoz való viszonyuknál fogva is. nagy hasznára váltak a honvédelem ügyének, a mennyiben mint bánya- és vasgyár-telepek a magyar hadsereg felszerelésében élénk tevékenységet fejtettek ki ; természetes dolog tehát, hogy a kormány e bányahelyek védelmére kiváló gondot fordított. Ezen védelmi műveletekre és harczokra vonatkoznak a szerző adatai, melyeket főképen Jäger József Péter szemtanúnak »Die kriegerischen Ereignisse bei Eisen-werk Bogsán im Jahre 1848« czímű, kéziratban fenmaradt feljegyzéseiből merített. — A LONGOBÁRDOK HAZÁNKBAN. Ε hóban ünnepli a tudós világ a longobárdok nagy történetírója, Paulus Diaconus halálának 1100-ik évfordulóját Cividaleban. Az ő emlékének szentelte Márki Sándor, fönt jelzett czímű munkáját, melyben a longobárd nép magyarországi tartózkodásáról összefoglalóan értekezik. Ennek a népnek rövid itt lakása vagy inkább tanyázása 534 — 568-ig, összefüggésben a gepidák uralma megdőlésével s a magyarországi avar birodalom megalapításával, olyan pontja az egyetemes történetnek, különösen pedig hazánk népvándoi'láskori történetének, melyet kellő világításba helyezni : a mi tudományos érdekünk és feladatunk. Dicséret azért a kolozsvári egyetem tudós tanárainak, hogy ezt az érdeket felfogták s a feladat megoldásán annyi buzgalommal munkálkodnak.2) Ennek a munkálkodásnak egyik eredménye Márki Sándor értekezése, mely az Erdélyi Muzeum ez évi 5, 6 és 7-ik számaiban s egyszersmind külön önálló füzetben is megjelent. -— A TEMESVÁR-ERZSÉBETVÁROSI »MÁRIA-SZOBOR« TÖRTÉNETE. Annyiban érdekel bennünket e rövid értekezés, melyet Szmida Lajos a Délmagyarországi történelmi és régészeti muzeum-társulat ez évi április 5-én tartott választmányi ülésében terjesztett elő. azután 23 kis nyolczadrétű lapon kiadott és hozzánk is beküldött, hogy — jóllehet inkább csak hagyomány mint positiv történeti adatok alapján — némi nyomot mutat annak a helynek meghatározásához. a hol Dózsa Györgyöt 1514-ben Temesvár falai alatt Zápolyai János vajda kivégeztette. A mai temesvári Erzsébet') L. Századok, 1897. 84. 1. ») L. Századok, 1899. 474. 1.
