Századok – 1899

Értekezések - JURKOVICH EMIL: Egy színlap 1669-ből 533

EGY SZÍNLAP 1669-BŐL. 535 Actus Sextus. Pax Gentibus stultitia a (hibásan : ac helyett) Romano fastu abiecta, purpura et canna in fatuitatis indicium deturpatur. Actus 7-mus. Seducta a Parnona mortalitas in Mortis et inferni casses incidit, liberatur a Pace, sed ipsa gratitudinis loco earn tlagellis male acceptani a se rejicit. Actus 8-vus. Pax a toto orbe exclusa, inter petrosa montium spelea demum recipitur. Actus 9-nus. Sylvicolae ex cruentis mundi ingrati donis lectulum Paci construunt, ubi demum suam non sine felici aureae benedictionis augurio quietem invenit. O. A. M. D. Gloriam. A mi már most a darab tartalmát illeti, úgy az, a végzések után következtetve, alig ha nem actualis, a mi pedig abban a korban, legalább a jesuitáknál, még ritkaság; az események azonban, a melyekre a szerző reflektálni látszik, indokolttá teszik véleményemet. Philocharistius szereti Paxot, a béke geniusát, de az élvhajhászó ifjúság a pusztába űzi az istennőt. A kyklopsok fegyvert kovácsolnak Marsnak, s ezzel egyesülten újra tovább üldözik a nemtőt, kit a Synagoga is ellenségei közzé számít. A világgá kergetett szegény Paxot egy kocsmában megitatják epével, majd ismét kigúnyolva menekülni kénytelen. Bolyongásai közben megszabadítja a balál hálójából Mortalitast, kit Pamon juttatott oda, de ez is csak roszszal fizet. Elkergetve s kicsúfolva az egész világtól, végre a hegyek közt, egy barlangban vonja meg magát, a hol a lakók nyugágyra fektetik, a hol azután a lakosság foglalkozására, a bányászatra, áldást mondva és jósolva megpihen. Vonatkozást keresve az akkori események s a vontatott menetű darab tartalma között, Paxban esetleg a vasvári békét első üldözőiben pedig, az »ingrata voluptaria juventus«-ban, a békével elégedetlen magyarságot érthetjük, a mely az erősen császárpárti jesuita szerző szemében elég vakmerő, Paxot magától elűzni s kyklops módjára ellene fegyvert kovácsolni. De a Synagoga, a protestantismus is visszautasítja a békét, 36*