Századok – 1899

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Sámboky János történetíróról 524

SÁMBOKY JÁNOS TÖRTÉNETÍRÓRÓL. 529 ki bizonyítványt,1

) egyidejűleg pedig utasította az esztergomi káptalant, hogy nemes Sambucus János kir. történetírót az új tárgyalásra idézze meg. A káptalan máj 3-án jelenti, hogy emberét a parancs következtében Bécsbe küldötte ad doniam habitationis et solitae residentiae Joannis Sambncci, és őt tizenötöd napra perbe idézte.2) Mágóchy Gáspár a perújítással tulajdonképen csak időhaladékot akart nyerni. Jól tudta ő, hogy Sámboky követelése jogos alapon nyugszik s épen azért a békés egyezséget kereste. Viszont a Sámboky vagyoni helyzete nem engedte meg a költséges pereskedést s a sovány egyezséget ő is elébe tette a kövér pernek. A felek kölcsönös békülékenységi hajlama következtében tehát új tárgyalásra nem került a sor. 1571 jun. 8-án Mérey Mihály nádori helytartó előtt barátságos egyezségre léptek egymással. Alagliy András kötelezte magát, hogy szept. 8-ikáig 500 írttal kielégíti Sámbokyt, mit ha nem tenne. Sámbokynak fenmarad a joga bírói úton szerezni érvényt követeléseinek.3) Alaghy András állott szavának. Az 500 frtot kifizette s erről Sámboky János őt Báthory Miklós országbíró előtt törvényes alakban nyugtatta.4) Nem tudjuk tehát — adatok hiányában — kellőleg megmagyarázni, hogy Sámboky miért folytatta a pert a Pozsony vármegyei birtokokért. Az 1573 évi szent Mihály napi uyolczados törvényszéken meg is nyerte ugyan a pert, azonban Alaghy András és testvére Judit, a ki később Mágóchy András, majd Rákóczi Zsigmond felesége lett, perújítással éltek, s az országbíró annak helyt adván, 1573 dec. 5-én Sámboky Jánost a pozsonyi káptalannal törvénybe idéztette. A káptalan kiküldöttje Sámbokyt, minthogy nem tartózkodott Magyarországon, Bécsben az apósa, Egrer Kálmán házában találta föl s ott kézbesítette neki az idézést.5) A pernek — úgy látszik — nem lett folytatása; adataink legalább nincsenek reá. Sámboky az elvesztett pozsonyi javakért más úton akarta magát kárpótolni. 1576-ban a nem rég meghalt Torda Zsigmond birtokait kérte föl a királytól, kérése azonban sikeretlen maradt. Torda Zsigmondnak voltak ') U. o. fasc. 53S. nr. 7. !) U. o. l'asc. 993. nr. 18. Esztergomi kápt. lt. Capsa 4. fasc. 3. nr. 18. és Capsa 10. fasc. 7. nr. 9, 10. ') Orsz. Levélt. Neoreg. Acta fasc. 538. nr. 5. 4) TJ. o. fasc. 537. nro. 54. 6) U. o. fasc. 537. nr. 48.