Századok – 1899

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: Sámboky János történetíróról 524

526 II.LKSSY JÁNOS. arany-ezüst marháját hatalmasul magánál tartja.1

) 1423-ban meg Csitneki György leánya Katalin (özv. Hosty Lászlóné) pereskedik Simon mesterrel, kovarczi (Nyitra vm.) birtokrészének elfoglalása miatt,2

) Ha már most az itt felsorolt Sámbokiak valamelyikével akarnók a történetírót vérségi kapcsolatba hozni, azt az utóbb említett Simon mesterrel tehetnők legalkalmasabban. Simon mester utódai könnyen áttelepedhettek Nyitra vármegyéből Nagy-Szombatba, a történetíró szülővárosába. Ezt ugyan családi leszármazás hiányában nem állítjuk bizonyosan, csak föltételezzük. Mert azért, hogy Nagy-Szombat nem volt nemes fészek, s azért, hogy Sámboky Péter, a történetíró atyja, eins et inhabitator Tyrnaviae-nek neveztetik, némely oklevél határozottan nobűis-nek is írja.3) De áttérve magára a történetíróra, az első irásos adatot, melyben aulae f'amiliaris-nak mondatik, I. Ferdinánd királynak Prágából 1557 decz. 31-én a pozsonyi kamarához intézett rendeletében találjuk, melylyel Sámboky Jánosnak életfogytig tartó fizetésül 50 magyar frtot rendel.4) Ε fizetést alig egy fél hónap múlva (1558 jan. 19-én) 50 írttal fölemeli ob certos meritorum suórum respectas.6) I. Ferdinánd utóda, Miksa császár, szintén kegyelmébe fogadta Sámbokyt. Udvari orvosává tette s 1565 jan. 6-án, illetőleg 1566 ápr. 24-én eddigi 100 frt évi fizetéséhez még másik 100 frtot rendelt.6) Ez időben történetírónk atyja Péter még élt és Nagyszombatban lakott. Ezt abból a perből tudjuk, melyet Sámboky Péter 1564-ben Bekényi Alaghy János ellen indított. Ugyanis I Ferdinánd király még 1555 máj. 30-án a Pozsony vármegyei Grünau és Ivány falukban bizonyos pusztatelkeket, és Szentgyörgy városában egy nemesi udvarházat, melyek Szentgyörgyi és Bazini Kristóf gróf magvaszakadtéval a koro') U. O. 10171 és 10200. 2) U. o. 11319, 11339 és 11506. 3) Sámboky már említett Emblemata czímű könyvének 200-ik lapján le van ábrázolva czímere. A balra dőlt kerek talpú tárcsa-pajzsban két egymásnak forduló daru, csőrében közösen egy gyűrűt, fölemelt jobb lábában pedig egy követ tart. A balra forduló sisakot nem fedi királyi korona, hanem keresztbe fektetett két rózsa díszíti. A szinjelzés nincs feltüntetve a foszlányokon sem; az ábrát magyarázó »In laboré fructus« distichonokból is csak annyit tudnnk meg, hogy a két rózsa bicolor= kétszínű. *) Orsz. Levéltár, Ben. Besol. 1557. fol. 5. 5) XI. o. 1558. fol. 6. ή U. Ο. 1565. fol. 13, és 1566. fol. 49.