Századok – 1899

Történeti irodalom - Karácsonyi János: Békés vármegye története. I. II. III. köt. Ism. D. L. 460

462 TÖRTÉNETI IRODALOM. 462 utóbbiért különösen akkor, uiikor Corvin János, majd Kinizsi és ismét Corvin, majd ennek özvegye és leánya, azután meg Brandenburgi György állíttatik a megye élére, illetőleg ruháztatik fel a főispáni méltóság czímével. Hogy Békésmegye történetében a gyulai vár építése s politikai és hadászati nagy jelentősége, az újabb időből hogy egymástól messze eső korokból csak egy-egy példát említsünk — Harruckern János Györgynek, a megye újjászervezőjének érdemei, valamint a politikai történet mindazon nevezetesebb eseményei, melyeknek e földterület volt színtere (a Dózsa, Fekete Iván, Péró-féle lázadások stb.), nemcsak alaposan és behatóan vannak fejtegetve, hanem levéltárakból felszínre hozott új adatok által számos részleteikben is meg vannak világosítva : szinte következik azok után, a miket a mű komoly történeti irányáról, objectivitásáról és alaposságáról előrebocsátottunk ; valamint az is, hogy a politikai és hadi történetet korszakonként nyomon követi — hogy annak okát adja, megmagyarázza, vagy hatását rajzolja, s csak néha-néha azért, hogy sivárságát feledtesse — a kultúrtörténeti rész : az egyháztörténet, iskolák, igazságszolgáltatás, birtokviszonyok, nemzetiség, népesség, gazdálkodás, ipar, kereskedelem és egészségügy ismertetése is. Az első kötetben foglalt adatok az egyes városok, falvak és községek szerint vannak rendezve, — természetesen, a tárgyalás folyamatosságának megzavarása nélkül oda be nem illeszthető számtalan részletekkel kiegészítve a második, s a családok szerint a harmadik kötetben. Hány család története van itt először tárgyalva, azoké pedig, melyekről régibb genealogusaink is szólanak, mennyi új adattal van kiegészítve vagy helyre igazítva : arról bárki meggyőződhetik, a ki - ha csak futólagosan is —- összeveti e kötetet Nagy Iván ismeretes művével. A Magyar Történelmi Társulat 1872-ben monographiatervezetet dolgoztatott ki, melyről huszonkét évvel később egy szakíró szellemesen mutitta ki, hogy egyetlen egy monographus sem követte, és pedig azért nem, mert megvalósíthatatlan feltételeket szabott az író elé, s az említett szakíró egyszersmind azt is hangoztatta, hogy az efféle tervezetben a legfontosabb szempontok kitűzésével kell megelégedni, egyebekben tért kell engedni a monographus történetírói egyénisége érvényesülésének. Ε szakírónk akkor még erre sem tudott — számra nézve különben elég gazdag — monographia-irodalmunkban példát találni, 111a talán Karácsonyi munkáját ajánlaná követés végett. Egyes részletekben Karácsonyinál is lehetnek tévedések, így pl. azt mondja egy helyen (I. köt. 280.1.), hogy Heidelberg