Századok – 1899

Történeti irodalom - Karácsonyi János: Békés vármegye története. I. II. III. köt. Ism. D. L. 460

460 TÖRTÉNETI IRODALOM. 460 esetre hiányos. Egyben másban módosulni, szaporodni fog az, a későbbi beható kutatással. De csak a hivatalos és hiteles adatokra építsünk; az »azt mondják« meg a »szíves közlés« iránt nagyon óvatosak legyünk. A Hári Jánosok nem halnak meg soha, csak megvedlenek. Egyszer a nagy Napoleonnal harczolnak, másszor Buda falát hágják meg elsőkül; ott küzdenek Solferinonál, Königgratznél, legutóbb meg Boszniát rettegtették. Emlékezünk reá, hogy 1890-ben egy Kolm Zsigmond nevű állítólag bécsi bankár az aradi vértanuk szobrának leleplezésénél czibaki hősként, Leiningen élete megmentőjeként ünnepeltette magát. De az idegen tollakkal kevélykedő jó madarat hamarosan megmelyesztették. Egy zsidó honvédtiszt, Aranyi — Goldner — Márk (és nem Mór, mint Bernstein írja) fia volt az egyik melyesztő. Aranyi Márk tényleg ott volt a czibakházi ütközetben (1. Közlöny, 1849. 39. sz.), vitézül viselte magát, de Kohn Zsigmond ? . . . Historikus urak ! óvakodjunk a műhősöktől. I. J. Békésvármegye Története. Magyarország ezredéves fennállásának ünnepére Békésvármegye törvényhatósági bizottságának megbízásából írta Karácsonyi János. Kiadja Békésvármegye közönsége. I—III. kötet. Gyula, 1896. 8-r. VIII+522, 352, 264 1. Számos önálló melléklettel és szövegképpel. Békés vármegye közönségének a maga múltja iránt érzett kegyeletét egész kis irodalom hirdeti. Még a hetvenes években megírta a vármegye történetét » Békésvármegye hajdana « czím alatt (külön kötet oklevéltárral), nem ugyan a megye megbízásából, hanem nemes localis patriotismusból Haan Lajos, Békés-Csaba néhai nagy tudomány ή és fáradhatatlan munkásságú lelkésze. Ez a maga idejében egyike volt legjobb monographiáinknak s még ma sem avult el teljesen. Azután a vármegyében fekvő városok történetéről is számos monographia áll az olvasó rendelkezésére. Békés-Csaba (1845 és 1866), Gyula (1858), Szarvas (1872), Orosháza stb. múltjával önálló művek foglalkoznak, melyeket egyben-másban a Békésvármegyei Régészeti ós Művelődéstörténelmi Egylet 1875-ben megindított Évkönyveinek közleményei egészítenek ki. A folyton felszínre kerülő, eladdig ismeretlen oklevelek, a fel nem használt gazdag levéltári anyag, főleg pedig az akkor még figyelemre alig méltatott, de azóta általánosan elfogadott, sőt elengedhetetlen szempontok mindazáltal szükségessé tették a vármegye történetének újra való megírását, Az első monographus, kire a vármegye törvényhatósági