Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - I. közl. 21

BOCSKAT ISTVÁN FÖLKELÉSE. 43 met választanak. Ennélfogva belátták, bogy csak egy át vau előttük : akárkit megnyerni arra, hogy fogadja el a fejedelemséget s ezzel álljon a császár ellen indítandó mozgalom élére. Ez a meggyőződés erős elhatározássá érlelődött bennük 1604 tavaszári s attól fogva az volt egyetlen czéljuk, hogy ilyen embert keressenek magoknak. Hogy azonban eme czél elérésére vezető munkájukban egészen szilárd alapra helyezkedhessenek s magokat és tervüket biztosítsák mindenféle eshetőséggel szemben; kebelükből májas végén, vagy junius elején embereket küldöttek a portára s a szultántól hivatalos jellegű és határozott hangú ahdnámét kértek, mely alapja lehessen a megindítandó tárgyalásoknak. I. Ahmed szultán készséggel megadta nekik a kivánt ahdnámét, mely az 1013. év Moharrem havában (— 1604 május 30. junius 28) kelt; s mindjárt az első pontban kinyilatkoztatja, hogy »Erdély országát a németek kezéből kiszabadítván, az ország főrendei, urai és minden renden valók valakit szádad akaratjok szerént választanak fejedelmül . . . császári parancsolatomból fejedelem az legyen, máshonnét pedig a kívül senki fejedelem ne lehessen«.1) Ezzel egészen határozottan meg volt mondva nekik : válaszszatok meg akárkit, én veletek együtt beviszem Erdélybe. Kezükben levén immár a hivatalos felhatalmazás mely még senki nevére nein szól Bethlen Gábor Bocskay Istvánt szemelte ki fejedelmül. Ε választásának egyik indító oka bizonyára az lehetett, hogy Bocskay a Báthory fejedelmeknek közeli rokona, t. i. Báthory Kristófnak sógora, B. Zsigmondnak pedig nagybátyja s magának, Bethlennek is szintén rokona és nevelő apja volt.2) A bujdosók tehát, hogy egyenesen a leendő fejedelem személyére nézve is előre megnyerjék a porta jóváhagyását, folyamodványt nyújtanak be az akkor szintén Belgrádon tartozkodó Lala Mohammed pasához, mint magyarországi szerdárhoz, melyben kijelentik, hogy készek egyező akarattal fejedelemmé választani Bocskay Istvánt, lia a török kormány beleegyezik; s kérik a pasát, hogy ezt az elhatározásukat pártolólag terjeszsze a szultán elébe. Kérelmük örömmel fogadtatván a portán, Jauz Ali Malkocs3) nagvve]) Ez az ahdnáme ki van adva a Török-magyarkori Államokmán vt.ár I. köt. 43—45. lapjain. a) Legalább egy, 1628 márczius 22-én kelt levelében azt mondja Bocskayról, hogy »nekünk atyánkfia volt, minket ö nevelt és igen hitt nekünk.« (Török-magyarkori Államokmtár II. 31.). 3) Ez 1603 novemberétől fogva volt nagyvczír 1604 julius 26-ig. Azelőtt két évnél tovább egyiptomi be'glerbe'g volt; ezért nevezi Bethlen G. »missiri vezér Áli pasának« (1. alább a jegyzetben). A magyarországi