Századok – 1899

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Mátyás király magyar diplomatái - IX. közl. 389

MÁTYÁS KIRÁLY MAGYAR DIPLOMATÁI. KILENCZEDJK KÖZLEMÉNY. XIV. Ifjabb Vitéz János· m. Újból az 1486-ik év tavaszán tűnik föl Vitéz János mint királyi követ Rómában, kényes és nehéz ügyet érdeklő tárgyalások közepett. Időközben IV. Sixtus meghalt, és 1484 nyarán szent Péter székét VIII. Incze pápa foglalta el. Alatta a viszony Magyarország és a szent-szék között még feszültebbé lett, mint elődje alatt volt, sőt a nyilt szakadás küszöbéig jutott el. Ugyanis a pápa mindjárt trónralépte után kényszerítve látta magát arra, hogy Ferdinánd nápolyi királyijai szemben, — a ki mint a szent-szék hűbérese, kötelezettségeinek meg nem felelt, országában az egyház jogain sokféle sérelmeket ejtett, és erőszakoskodásaival a világi urakat arra utalta, hogy a pápánál keressenek védelmet, — erélyes intézkedéseket tegyen. Ferdinánd ekkor vejéhez, a magyar királyhoz fordult, a ki segítséget ajánlott föl neki, sőt fenyegetődzött, hogy a pápának az engedelmességet felmondja, és az ügyet egyetemes zsinat elé hozza.1) Ilyen körülmények között válságos következményeket vonhatott maga után az az összeütközés, melyet az esztergomi érsekség betöltésének kérdése Mátyás és a szent-szék között támasztott. J) Erről tüzetesebben szólok >Hunyadi Mátyás király élete* czímíí, 1890-ben megjelent könyvemben, 310. SZÁZADOK. 1899. V. FÜZET. 27