Századok – 1899
Tárcza - Kropf Lajos: Lala Mohammed halála 372
372 TÁRCZA. 13-án, hanem 15-én ment fel Bécsbe, s Beöthy Ödön nem lehetett a küldöttség tagja, nem is mehetett azzal, mert akkor nem volt követ ; a szamos-ujvári összecsapás nem november 10-én, hanem 13-án, a szamosfalvái pedig nem november 17-én, hanem 16-án volt ; november 30-án még nem kaphattak Bemtől semmiféle parancsot, mert az ő kinevezése csak decz. 1-én történt, és csak decz. 6-án érkezett meg a táborba. Petőfit, kinek, valamint Grörgeinek a nevét is hibásan írja y-nal, nem láthatta január 3-án Borgó-Prundnál a szerző, mert Petőfi csak január közepén indult el Nagy-Szalontárói Aranyéktói Erdélybe, s csak január 25-én találkozott Szelindeken Bemmel először. Ezeket tehát nem írhatta szerző akkori tábori naplójegyzetek alapján, hanem csakis téves visszaemlékezésből ; és noha, mint említi is, friss emlékezetből még az 50-es évek elején írta feljegyzéseit, már akkor is hibázott emlékező tehetsége ; a miből aztán sok tanulságot lehet levonni. Szerző azt mondja előszavában, hogy ezen memoire-szerű jegyzeteket eleinte csak családja tagjainak s jó embereinek szánta emlékül. Kiadásuk után is csaknem ezt mondhatja. Ezen könyvecske ugyanis tudtommal egyetlen egy lapban vagy folyóiratban sem volt nem hogy ismertetve, de még megemlítve sem ; pedig évtizedek óta a legnagyobb figyelemmel kísérem a szabadságharcz történetére vonatkozó irodalmat. Eddig az ismeretlenség homálya fedte el a nagy közönség előtt e munkát, holott legalább a felemlítést bízvást megérdemelte volna. Ez az oka, hogy magam is csak véletlenül, egy antiquariusi könyvjegyzékből szereztem tudomást létezéséről, s hogy szükségesnek láttam a glossákkal kísérendő munkák közzé sorozni, jóllehet még 1896-ban megjelent. HEGYESI MÁRTON. LALA MOHAMMED HALÁLA. Tliúry József tagtársunk, egy rövidke jegyzetben, melyet »Bocskay István fölkelése« czímű dolgozatához fűzött (Századok, 1899. 42. 1.), a Lala Mohammed nagyvezér állítólagos megmérgezéséről szóló régi mende-mondát eleveníti föl. Ámbár az egykorú Pecsevi és a közeikorú Hádsi Khalfa úgy beszélik el a dolgot, a mint azt Thúry József előadja, be fogom bizonyítani, hogy a jelen esetben is Hammernek van igaza, a ki Naima nyomán helyesen azt írja, hogy a nagyvezért gutaütés ölte meg, nem pedig portugall orvosa, Dervis Kapudán pasa ösztökélésére, mint ezt a szintén egykorú Sziná-allah efendi, a mufti, hamisan híresztelte. A megmérgezésről szóló álhírt legalább nem hitték el, de
