Századok – 1899

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szamosközy magyar históriás éneke az 1610-iki Kendy-féle összeesküvésről - II. bef. közl. 310

iV314 szamosköz y magyar históriás éneke 32. Beszterczén osztán ország gyűlésében, Semmi praktikát nem tartott szivében, De meg beszéllett mindeneket éppen, Miként estenek volt ők az mételyben. 33. Az mit ő tőlle hallottunk, azt írjuk, Az mit írásban adott, még nem tudjuk, De ha valóban megtudakozhatjuk, Kedvezés nélkül azt is kikiáltsuk, 34. Hogy ez világon széllyel elhírhedjék, Ártatlansága urunknak kitessék, Álnokságokat pártosoknak értsék, Magok mentését soha bé ne vegyék. 35. No Kendy István vagyon az Tiszán túl, Urunk pegéglen vígan él hadastúl, Az várasokat járja mulatságul, Ajándékozzák mindenütt országúi. 36. Immár jutottunk vala farsangfarkra, Hogy visszajőve urunk Fehérvárra, Neliány magával vagyon udvarában, Szélylyel oszlottak urak jószágokban. 37. Imrefy János is mellette nincsen, Ha kívántatik ő mindenkor jelen, Elméje Bethlen Gábornak is résen. Udvarhoz jőve hamar ő is szépen. 38. Mondják, eljött volt Kornis Boldisár is, De én nem láttam, kevés látta más is, Mely hamar jött volt, mindjárt ment viszsza is, Csömörrel rakva volt talám immár is. 39. Nem kell az hamis embert iegetni. Mert benne vagyon lelkiismereti, Kit az kis bíró nem enged nyugodni, Az sós viza is Ízetlen ő neki. 40. Még nem volt urunk Szeben várasában, Ez esztendőnek új fordulásában. Készüle azért látogatni abban, Jó kedvvel várják polgárok lakásban. 41. Böjtmás havának szinte negyed napján, Szeben mezején megyünk urunk után,