Századok – 1899

Tárcza - Matunák Mihály: Pálffi Miklós születéshelye 278

278 tárcza. PÁLFFI MIKLÓS SZÜLETÉSHELYE. Kropf Lajos úr (Századok, 1899. 170. 1.) Pálffi Miklós születése helyére vonatkozó bizonyításaim lánczolatában még egy adatot nem talál, azt t. i. hogy maga Pálffi Péter feleségestűi visszaköltözött Csábrágba 1552. aug. 10-ike előtt, s azt mondja, hogy míg ezt a fontos adatot föl nem födözöm, addig csak valószínűség marad az, hogy a győri hős csakugyan Csábrágban született. Erre nézve már említettem, hogy Pálffi Péter 1549-ben visszakapta Csábrágot, s ezt Kropf úr sem tagadja. Hogy pedig csakugyan visszakapta mind várát, mind uradalmát 1549-ben, bizonyítja a következő kis jegyzet is, melyre Korpona város levéltárában legújabban akadtam : »Notata. Ferdinandi praeceptoriae ad Egregium Joannem Krusith Praefectum Arcis Chabrad sonantes, contra colouos possessionum Deviche et Sibrikfalva (Csábrág tartozékai), ob violentam occupationem metarum et sylvarum C(ivitatis) Korpona per ipsos patratam. ratione quod cum Egregio Petro Palfy jure egissent, easdemque in Curia .Regia pro se obtinuissent, sicut et de restitutione decimarum in Anno 1550.« Az eredeti levelet vagy másolatát, sajnos, nem találtam meg, de ez a kis feljegyzéz, a levél rövid tartalma is mutatja, hogy Pálffi Péter 1549-ben bizony visszakapta Csábrágot és uradalmát; mert ha nem övé lett volna, miért folyt volna ellene a per ? De azt is mutatja a kis jegyzet, hogy Krusich már ekkor Csábrág kapitánya volt. Ezek után tehát továbbra is ragaszkodhatnám Csábrághoz, mint Pálffi Miklós születéshelyéhez. De nem teszem, csak az uradalomhoz ragaszkodom s megengedem, hogy Pálffi Miklós Szitnyán is születhetett. Megmondom miért : Pálffi Miklós született 1552. aug. 10-én. Közel születése előtt, julius 10-én elesett a nem messze fekvő Drégely vára és Ipolyság, 'augustus 8 — 9-én pedig a Csábrághoz még közelebbi palásti szerencsétlen csata folyt le. Valószínű, hogy a lebetegedéséliez közel álló Pálffi Péterné a veszedelem által közelről fenyegetett Csábrágból a sokkal távolabbi, biztosabb, magasan fekvő, szintén birtokában levő s a csábrági uradalomhoz tartozó Szituyára menekült, épen úgy, mint tiz évvel utóbb. 1562-ben, a jelentékenyen távolabb eső szécsényi csata (április 4-—5.) alkalmával leánya, Krusich Jánosné, ki ekkor Szitnyáról levelezett Korpona városával. Mondom, hogy Pálffi Péterné is ide menekülhetett a veszély elől s itt szülhette fiát Miklóst. Mindezeket tekintetbe véve, el kell ismernünk, hogy a győri