Századok – 1899

Történeti irodalom - Jókai Mór–Bródy Sándor–Rákosi Viktor: Ezernyolcszáznegyvennyolcz. Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Ism. Hegyesi Márton 257

• TÖRTÉNETI IRODALOM. 274 175, 183), hogy a Czecz, Gáspár, Máriássy és Czillich, valamint a .Rózsa Sándor arczképei egykorúak, tehát 1848—49-ből valók, mert tudná, hogy azon arczképek jóval későbbiek; nem közölte volna Andrássyné Kendeffy Katinka és Pöltemberg arczképei helyett a másokét; nem közölné (258) a »Leitungen megmenti Henezi holttestét« czímű képet, mert tudná, hogy erre nem volt szükség s hogy Budavár bevételénél kaszások nem voltak ; nem közölné a Vasvári sírhelyének (288) s a Klapka Haynauval való találkozásának (353) képét, mert tudná, hogy amaz egy oláli tribun sírjának a képe s szegény Vasvári nem is temettetett el. Klapka pedig soha sem találkozott Haynauval ; nem beszélne (389) az Erdősy Ráfael kulacsáról, mert tudná, hogy ilyen nevű egyén nem is létezett, hanem létezett igen is Erdősy Imre a branyiszkói hős, és Andrássy Ráfael a Bem tábori papja. Mindez arra mutat, hogy nem esztendők alatt, hanem csak hetek alatt szedte össze a szerkesztőség lázas kapkodással s kellő kritika nélkül a közölt képeket és ezzel az elsietéssel lerontotta azt a várakozást, melyet ezen képes albumhoz a hirdetések után méltán fűzött a közönség, mert az ilyen albumoknak a becsét csak is a képek szakértői kiválasztása, beosztása és csoportosítása adja meg. De hát a szerkesztőség nemcsak képes albumot igért, hanem ígérte szabadságharczunk ragyogó és megható történetének feltárását és pedig a szabadságharcz minden oldalról teljes, eddig hiányos vagy homályos részében is összefüggő, egész, világos és elfogulatlan történetének megszerkesztését s jelezte egyszersmind, hogy munkatársai történetírók, költők s a kor alapos ismerői ós szemtanuk fognak lenni. A kiadó aztán föl is sorolta a megnyert munkatársak neveit s ígérte, hogy ezek közül Marczali Henrik a könyv végén e kor történelmét külön tanulmányban is megírja. A névsor tiszteletre méltó, csakhogy alig öt-hat a történetíró közte; a mi pedig Marczalit illeti, ő sem írt az albumba külön tanulmányt, hanem — kissé megbővítve — adja azt, a mit sok hibával még 1890-ben az Aradi vértanuk albuma számára készített.1) Sőt azt hiszem, maga Jókai sem írt ezen album részére semmit, s azon czikkek, melyek itt az ő nevét jelző J. M. betűk alatt közölvék, mind régebben megjelent munkáiból és czikkeiből kiollózott részek, a mint az a 22] és a 347-ik lapokon közlött soraiból világosan látható, hol az isaszegi csatáról mint 20 év előtti eseményről s egy másik helyen az 1861-iki dolgokról beszél. ') Már akkor kimutattam egy vidéki lapban tévedéseit s a lapot meg is küldtem a czikk írójának, de megjegyzéseimet — úgy látszik figyelmére nem méltatta. H. M.