Századok – 1899

Történeti irodalom - Jókai Mór–Bródy Sándor–Rákosi Viktor: Ezernyolcszáznegyvennyolcz. Az 1848–49-iki magyar szabadságharcz története képekben. Ism. Hegyesi Márton 257

258 • TÖRTÉNETI IRODALOM. 258 legjobban észlelhető ez az ideges kapkodás a képek csoportosításánál. Damjanichnak előbb (110)közli a szabadságharcz alatti arczképét s később (176) az 1847-ikit. Ugyanezt teszi Andrássy Gyula arczképével (176 és 244). Hogy pedig Andrássy Gyuláné arczképe helyett más arczképét közli (176), azt már megjegyezte a Budapesti Szemle bírálója is. Pöltenbergnek is egy régibb arczképét közli (233), melyről szabadságharczi sok volt bajtársa bizonyára nem ismerne reá ; szabadságharczi arczképét pedig, mint szintén a B. Sz. bírálója is felemlíti, a Lenkeyé helyett közli (74). Sok arczképét, különösen az Orlai által festetteket, ismételten nem a históriai egymásutánnak megfelelőleg közli. Kossuthról (455) s a Kossuth, Petőfi és Széchenyi családjáról szétszórtan adja a képeket. A sorrendellenesen közölt képek közül elég legyen itten csak a következőket felemlíteni : A császár ifjú korára vonatkozó képeket nem annak trónra lépte sorrendjében, hanem később, a győri ütközet érintésekor közli (282, 283); a Cliarivarinak az alsóház pártállását gúnyoló s az 1848 év nyarára, Andrássy Manónak ugyanezen időre vonatkozó gúnyképét s a Kossuth 1848. julius 11-én tartott phenomenális beszédének egyik jelenetét megörökítő képet a muszka betörés feltüntetése után hozza; az elsőt illetőleg elég badarúl conservativnak tüntetvén fel a magát nagyon is túlzásokra ragadtatni engedő törpe minoritás-t (297—299). Sorrendellenesen a segesvári ütközet után van közölve (307) Petőfinek a Bemmel való első találkozását tárgyazó kéziratának hasonmása, valamint a gr. Zichy Lipót arczképe és kineveztetési okmánya is (396) a világosi fegyverletétel után. Ez a sietség okozta azt is, hogy idő hiányában nem szerezhetvén össze a szerkesztőség a szabadságharczra vonatkozólag elegendő képet, átment nemcsak az emigratió, de még az elnyomatás korszakára is, és közöl egy csomó olyan képet, például az 50-es évek nevesebb íróinak arczképeit is, melyek egyáltalán nem vonatkoznak a szabadságharcz történetére, holott, mint a munka czíme is mutatja s mint az előfizetésre való felhívás programmszerüleg körvonalozta, ezen munka csak az 1848—49 évi szabadságharczunk történetét akarta képekben az olvasók előtt föltárni. ígért is a kiadó 1200 képet;3) ez aztán annak is a kulcsa, hogy a szerkesztőség végre mindenféle képet felhasznált, csakhogy az ígért számot elérje vagy ]) A zárjelbe tett számok a mű azon lapját jelzik, mely az itt felhozott tárgyat közli. 2) A czímlap már csak ezer képpel dicsekszik. Szerk.