Századok – 1899

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A dubniczi krónika - I. közl. 226

A DTJBNICZI KRÓNIKA. 237 Rímes Krónikától és Mügeln német nyelvű sok példányban fenmaradt kézirataitól. Ezek a kéziratok a következők : A Bécsi Képes Krónika a bécsi császári könyvtárnak 405. sz. alatt őrzött 1358-ban megkezdett hártya-codexe, mely értelmileg ugyan csonka, a mennyiben a mondat közepén »quatenus«-szal végződik, de könyvészeti szempontból teljesen befejezett, egyetlen illuminált kéziratunk, mely még megcsonkultnak sem mondható, minthogy utolsó sora végig beírva nincs.1

) Továbbá ennek közvetlen rokonai: A két különböző kéz által leírt és 1462-ben befejezett Teleki-codex krónikája, mely ott, ahol a Bécsi Képes Krónika megszakad, a következő colophont fűzi közvetlenül a »quatenus«hoz : »Ista cronica est incept a per thomam clericum de n. Et finita est per me Anthonium de Endreffalwa na,tus pauli ffecz. (?) Scrip simusque domino Benedicto plebano de Zowath nacione de Senpetherwasara. Stil· Anno domini Millesimο Quadringentesimo Sexagesimo Secundo de cronica dezpoti descripta. quam Blustrissimus princeps rex francié eidem domino dezpoto inpraeclarum munus pretullerat etc.« A codexetr melyet papírra írtak s melynek initialéi nem készültek el, a M. Tud. Akadémia könyvtára őrzi Lat. Cod. 4-r. 12. sz. alatt, de tévesen Thúróczi krónikájának nevezve. Az egri érseki könyvtár Toldy Ferencztől kapott Béldicodex-ének króniká ja papirkézirat három hártya-lappal (41—42r 43—44, 83—84. 1.), mely négy helyt is csonka. Kezdődik ugyanis a Bécsi Képes Krónika első fejezetének »a quo nominate sunt Traces«, és végződik a 102-ik fejezet »extinxit semen proprium, suam gentem« passusával. Ezenkívül hiányzik egy lap a codex 44 és 45-ik oldala között, mi által kiesik a 46-ik fejezet » qui fugerant in Bohemiam, Inde propter« passusa utáni és a 47-ik fejezet »et Universum Regnum eis sicut Regcdi semini« stb. passusa előtti része. Hiányzik továbbá ugyancsak egy lap a 115 és 11.6-ik oldal közt, mi által kiesik a Bécsi Képes Krónika 90-ik fejezetének »in quadam villa. Godyn vocata, circa« passusa utáni része, a 91, 92, 93-ik fejezet egészen és a 94-ik fejezet »ceieriter cucurrerunt. quam (coronam) inter midtos transeuntes« stb. passusa előtti része. Az írásról Ítélve, a XV. század végéről vagy a XVI. század elejéről való lehet. Ezt bizonyítja a codexben levő két dicsőitő ének is Hunyadi ') Színes rajzmásolata a M. Nemz. Muzeum könyvtárában. A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár fol. 1030. sz. alatti másolata csonka, a mennyiben csak a »Primus Capitaneus« cz. fejezet első két szaváig »Fuercint autem« terjed.