Századok – 1899

Értekezések - DOMANOVSZKY SÁNDOR: A dubniczi krónika - I. közl. 226

D0MAN0VSZKY S. A DUBNICZI KRÓNIKA. 227 Azután nem foglalkozott vele senki behatóbban. Csak Toldy emlékezik meg róla a Pozsonyi és Bécsi Képes Krónikához írt előszavaiban és Döbrentey Gábor csinált róla jegyzeteket. x

) melyek azonban nyomtatásban napvilágot soha sem láttak. Hosszú ideig csak egy ember méltatta kellő mértékben a Dubniczi Krónika értékét: — Arany János. Ü felismerte a krónika eredeti részének nagy becsét s Szent-László czímű költeményének és a Toldi szerelme több részének tárgyát is innen merítette. Végre 1880-ban Marczalir

Henrik emlékezett meg róla » A magyar történet kútfői az Árpádok korában«· czímű művében, de természetesen csak annyiban, a mennyiben ezt a mű czélja megkívánta és megengedte.2

) 1884-ben aztán megjelent nyomtatásban a krónika teljes szövege. Mátyás Flórián adta ki, de taglalásába ő sem bocsátkozott. 3

) A codex anyagát a magyar történetírók mind ez ideig nem is igen használták föl. Első, ki nagyobb mértékben használta tudományos kutatásai közt és kellőleg méltatta is értékét, Ruber Alfons volt, ki nem késett csodálkozását kifejezni azon, hogy történetíróink mennyire mellőzik ez igazán fontos kútfőnket : »Auffallender Weise ist dieses Chronicon Dubnitzense, wie man es nennt, von den neueren Geschichtsschreibern fast gar nicht benützt worden. Die ungarischen Historiker haben sich lieber an Johann Dlugosz gehalten, der seine História Polonica erst nach 1455 verfasst und di« ihm vorliegenden dürftigen Quellen in ganz willkürlicher Λ¥ eise ausgeschmückt hat.«4) Ezzel az Endlicher által fölfedezett és kellőleg csak kevesek által megbecsült krónikával kívánok foglalkozni. Máimagában az is, hogy Arany ebből merített a Toldi szerelméhez, felkeltheti iránta érdeklődésünket, de a történész előtt értékét különösen az a két rész növeli, mely senmii más kéziratban nem maradt fen s két nevezetes nagy királyunk korára >) Döbrentey jegyzete —• az egész négy kis oldal — a Dubniczi Krónikába van betéve. 2) Id. m. 54. 1. Kissé bővebben a mű német kiadásában : Ungarns Geschichtsquellen im Zeitalter der Árpádén. Berlin, 1882. 62 1. 3) Florianus : Pontes Domestici, vol. III. Mindeddig az eredeti részek is csak Endlicher ismertetéseiből, Podhraczky Budai Krónika kiadásának jegyzeteiből és Toldy Analectáiból voltak ismeretesek. Anonymi Dubnicensis liber de rebus gestis Ludovici E. Hung. 87—112. 1. 4) Ludwig I. von Ungarn und die ungarischen Vasallenländer. Archiv für österreichische Geschichte. Wien, 1885. 10—11. 1. SZÁZADOK. 1899. III. FÜZET. 16