Századok – 1899

Értekezések - GÉRESI KÁLMÁN: Véghely Dezső emlékezete 195

] 96 géresi kálmán. középkor ködébe burkolt egyetemének történeti nimbusával, kitörölhetetlen benyomást gyakorolt már kora ifjúságában lelkére. Két különböző tudományág iránt ébredt benne állandó és erős vonzalom : a botanika és a palaeographia iránt. Bár a botanikát irodalmilag nem mívelte, alapos elméleti és gyakorlati jártassága volt benne. Endlicher és Rómer példája szerint nem tartotta a történelemmel ellentétesnek. Sőt a régi magyar botanikát némi felekezeti elfogultsággal kálvinista tudománynak tekintette, a melyet Melius és Bejthe kezdett, és Diószegi-Eazekas fejtettek ki. A növények és fák iránti szeretete sírjáig kisérte. Utolsó éveinek fő vígasztala sa volt azon csinos park, melyet Veszprémben a megyeház mellett alkotott, és azon új telepítés, melylyel Almádiban a Balaton fokán levő nyári lakát sok gonddal és költséggel körülvette. A magyar középkornak tiszteletreméltó csarnokába és annak azon ódon termébe, a hol Veszprém vármegye múltja volt, a hova mindenek felett legjobban vágyott, érezte, hogy csak egy kulcscsal lehet bejutni. Ez a kulcs a palaeographia volt. Nem is nyugodott addig, mig ezen kulcsot teljesen hatalmába nem kerítette, és ennek némileg féltékeny, de szakavatott őrizője lett. Talán túlságosan anyai befolyás alatt, de gondos házi és iskolai nevelésben részesült. Pápán a Vályi professor házánál lakott, Bocsor a magyar történelem, Tarczy a természettudományok iránt fokozta érdeklődését. Midőn pedig 1858-ban az egyetemre jött joghallgatónak, már látott és próbálgatott olvasni okleveleket. Az egyetemen természetesen első gondjai közé tartozott a diplomatikai előadások hallgatása. Itt ösmerkedtünk meg. A Horvát Árpád előadásainak legvonzóbb része a diplomatika története volt. Még most is azt tartom, hogy a tudomány csarnokaiba lépő ifjú előtt magasztosabb és lelkesítőbb példánykép nem lehet, mint a diplomatika atyjának, Dom Mabillonnak fenkölt alakja. Mióta a mythologia szerint Zeus fejéből teljes fegyverzetben pattant ki Pallas Athéné, az összes tudományágakban nem tudok példát, hogy egy fontos tudomány oly készen, oly biztos alapokra fektetve lépjen ki egy ember fejéből. És mellette a tudomány előtt valóban szent