Századok – 1899

Vegyes közlések - Békefi Remig felolvasása a sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényeiről 175

tárcza. 175 son, mely magába olvasztotta volna Bulgáriát, Montenegrót, Boszniát és Herczegovinát s a dunai fejedelemségekkel és Görög­országgal egyesülve megalkotta volna a dunai confoederatiót. Ennek érdekében tárgyalásokba bocsátkozott 1859-ben Kossuthtal is, ki Irataiban erről meg is emlékezik. Mihály fejedelem tervei azon­ban Ausztria határozott ellentállása miatt dugába dőltek. 1867-ben már minden készen volt az actio megindítására : a Bukarestben gyűlésező bolgár nemzeti bizottság a Délszláv Birodalom név alatt egyesítendő balkán államok fejéül Mihály fejedelmet kiál­totta ki ; a dunai fejedelemségek már meg voltak nyerve a terv­nek s Görögország is késznek nyilatkozott katonai egyezséget kötni Szerbiával, sőt Albániával is állandó összeköttetést tartott fen a belgrádi kormány. Ausztria azonban résen állott. A salzburgi császártalálkozásnak Vesnitch szerint a keleti kérdés képezte egyik fő tárgyát, s ennek kapcsán indult Andrássy Gyula gróf Ivánkára, Obrenovics Mihály magyarországi birtokára, hol ez épen akkor Gasteinból visszatérő útjában tartózkodott, hogy a fejedel­met harczias politikájának vészteljes következményeire figyelmez­tesse. Vesnitch ugy véli, hogy Andrássy gróf Ígéreteket tett Mihály fejedelemnek, hogy megkínálta Boszniával, sőt Mon­tenegróval is ; de meglehet, hogy fenyegetésekkel is élt. Annyi bizonyos, hogy az ivánkai találkozás, melyet Mihály fejedelem mindig titokban tartott, egyszerre véget vetett a harczias ter­veknek. Békefi Bemig lev. tag a sárospataki ev. ref. főiskola 1621-iki törvényeiről értekezett. Fejtegetése szerint Sárospatakon már a középkorban hires iskolája volt az Augustinus-rendnek. Ebbe járt Szálkái László, a későbbi esztergomi érsek is, a kit Kisvárdai János rector tanított a trivium és quadrivium tárgyaira. A refor­mátusok sárospataki iskolájáról okirat 1539-ben emlékezik meg először. Legrégibb törvényeit I. Rákóczi György rendeletére 1621-ben dolgozták át. Ezen új törvénynek eredeti kéziratát a maros-vásárhelyi ev. ref. collegium könyvtára őrzi s az értekező most ennek alapján fogja közzé tenni először, egybevetve a tör­vénynek Sárospatakon levő kéziratával. Az 1621-ben megalkotott törvény forrása, a wittembergi és a régi sárospataki törvényeken kivül. különösen az Alsó-Palatinatus iskolai törvényei voltak, mint azt a párhuzamos helyek szembeállítása igazolja. Az 1621-iki törvényekből megtudjuk, hogy kik, s részben azt is, hogy mit és hogyan tanítottak. Még bővebben értesülünk arról, hogy mily irányelveket követtek a nevelésben és oktatásban. A legtöbb adat azonban azt világítja meg, hogy minő volt a tanulók helyzete és a fegyelem, s mily tisztségeket viseltek a tanulók az iskola kebelében. Tanulságosak azon részletek is, melyek az iskola és

Next

/
Thumbnails
Contents