Századok – 1899

Új könyvek - Kupelwieser Lipót: Die Kämpfe Oesterreichs mit den Osmanen 1526–1537 171

TÁECZA. 171 ÚJ KÖNYVEK. — A MAGYAR NYELVJÁRÁSOK KELETKEZÉSE. Ezt a czimet viseli Balassa József újabb tanulmánya, mely mintegy történeti igazolása a magyar nyelvjárások osztályozásáról és jellemzéséről régebben irt munkájának. Ε művében az egész magyar nyelvterületet nyolez nyelvjárásterületre osztotta fel s most magyarázatát adja ezek keletkezésének. Önként felmerül az a kérdés, vájjon ősi különbségek fenmaradását kell-e azokban látnunk, vagy pedig újabb fejlődés eredményei a mai különbségek ? Nem a régi nyolez magyar törzsrendnek felel-e meg a mai nyolez nyelvjárásterület ? A ki e kérdésre felelni akar, sokféle körülménynyel kell számolnia. Ilyenek : a nyelv természetes fejlődése, az érintkező idegen népek hatása, idegen népek beolvadása, a népesség területi változásai stb. Mindezek tüzetes vizsgálatára vállalkozott Balassa fent említett tanulmányában s vizsgálatának eredményét a következükben foglalta össze : A honfoglaló magyarság, mint egységes nyelvjárást beszélő nép indult el hódító utján ; a mai nyolez nyelvjárásterület négy fő nyelvjárásból fejlődött, részint egyes nyelvi sajátságok kifejlődése, részint pedig a lakosság vándorlása és keveredése által ; ez a négy fő nyelvjárás meg volt a magyar nyelvben már a honfoglalás után a magyarság végleges letelepedésekor s azóta új nyelvjárás nem keletkezett ; a besenyők, kunok, horvátok, tótok stb. beolvasztása is csak ideig-óráig tartó különbségeket hozott létre nyelvünkben ; egyes vidékek nyelvének egymástól mindjobban eltávozását a vándorlás, keveredés, egyes nyelvi sajátságok különböző irányú fejlődése, régi sajátságok megőrzése vagy elhagyása s az idegen nyelvek hatása okozta. A beható és a kutatás eredményeivel valóban meglepő tanulmány, melyhez szerzője az összes megyei és városi történeti monográfiákat áttanulmányozta, nemcsak a nyelvész, hanem a történész figyelmét is méltán megérdemli. •— KDPELWIESER LIPÓT császári és királyi altábornagytól, a ki Magyarországon is huzamosabb ideig lakott, ismét egy újabb hadtörténeti tanulmány jelent meg »Die Kämpfe Oesterreichs mit den Osmanen 1526—1537« czínien. A szerző magyarországi tartózkodása alatt a vaskapui munkálatokban véve részt, itt ötlött elméjébe az a gondolat, hogy megírja a dunamelléki török hadjáratok történetét. így jelent volt meg »Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács 1526« czimű munkája, melyet a kritika nálunk is elismeréssel fogadott s a mely csakhamar két kiadást ért. Azon sokféle vonatkozásnál fogva, mely e korban az osztrák és magyar történet közt van. úgy hogy egyik a másik nélkül alig tárgyalható, ajánljuk e müvet is a korszak magyar történészeinek figyelmébe. A kötethez egy hasonmás járul Bécs 1529-iki ostromáról.