Századok – 1899

Történeti irodalom - Kónyi Manó: Deák Ferencz beszédei. 1867–1868. 1868–1873. Ism. Váczy János 155

156 -TÖRTÉNETI IRODALOM. 156 munkát végzett volna. De ő mind azon nevezetes kérdéseknek, a melyeknek megoldására Deák több-kevesebb hatással volt, szoros kapcsolatát is feltárta, részint a kortársak magán följegyzéseiből, leveleiből és naplóiból, részint az akkori hírlapoknak, emlékiratoknak vagy más publicistikai műveknek hasábjaiból. Β pótlás és kiegészítés nagyban emeli a kiadvány értékét s mindenesetre oly alapot nyújt, a melyen Deák államférfiúi pályáját s újabb korunk utolsó félszázadának történetét részletesen megrajzolhatja a jövő történetirója. Készen talál e gyűjteményben sok olyan adatot, a melyről másnak tudomása is alig van, s a mely lehet, hogy egészben véve sohasem jut a nagy közönség elé, vagy idővel el is kallódhatik. A szóban levő két kötet utolsó kötete az egész kiadványnak, s mint a czímből látható, az 1867-től 1873-ig terjedő időköz politikai történetének legkiválóbb adalékait foglalja magában, úgy, hogy a szerkesztő sehol sem mondja el a maga egyéni felfogását, hanem összegyűjtött adatait közli s a vélemény alkotását az olvasóra bízza. A kiegyezést megalkotó országgyűlés első felének történetét s ebben Deák tevékenységét az előbbi kötetben előadván, itt azon pontnál kezdi adatainak felsorolását, midőn az országgyűlés hatvanhetes bizottsága már kidolgozta a kiegyezés nehéz tervezetét s azt a nemzet és király el is fogadván, a második felelős magyar kormány kineveztetett. Ekkor írta meg Kossuth ismeretes nyilt levelét Deákhoz, a kit jogfeladással vádolt. Ε levélnek czáfolatába nem bocsátkozott Deák, mert — mint mondá — mindent a nyilvánosság ellenőrzése mellett tett s működéséért nyugodtan viseli a felelősséget. De különben is Kossuth levele már későn érkezett; akkor már a kiegyezés alakot öltött s a koronázás ideje is ki volt tűzve. Hogy a kiegyezés eszméje a hatvanas években mind jobban gyökeret vert a nemzet mélyebben gondolkodó rétegében : arra nem csekély hatással volt az úgynevezett dunai confoederatio terve, a melynek keletkezésére, közzétételére s az országra való hatására sok becses adatot hord fel Kónyi. Ennek a tervét többen összehasonlították akkoriban a kiegyezés tervével s nem nagy munkába került a kettő között a nemzetre hasznosabbat belátni. A kik Deák ügyét pártúl fogták Kossuth ellen, nem hagyhatták figyelmen kivűl e confoederatio tervét sem, s a nemzet többsége könnyen alkothatott véleményt, jóllehet Kossuth nyilt levelét rövid idő alatt negyvenezer példányban kapkodták szét, Pulszky Eerencz válaszát pedig az ifjúság több helyen nyilvánosan elégette. Mielőtt még a kiegyezést ünnepélyesen megpecsételte