Századok – 1899

Értekezések - NÉMETHY LAJOS: Zsigmond király és a német lovagrend. 1399–1409 134

1 44 ZSIGMOND KIRÁLY ÉS A NÉMET LOVAGREND. kötelékébe kívánt lépni és mindketten magukat a rend testvérei (confratres) közé felvétették.1

) Az okból, hogv a renddel folyvást összeköttetésben legyen, Eedwitzi Miklós lovagot, mint tanácsadót folyton udvarában tartotta. A rend Zsigmond királytól tapasztalt ily kitüntetésekért a legnagyobb tiszteletet iparkodott tanúsítani irányában, mely ama bizalomban nyilvánult, hogy őt békéltetőül kérte fel. Posiglei János ladekopi plébános évkönyvében feljegyezte, hogy a német lovagok és a lengyel király közt fenforgó háborgások rendezésére Zsigmondot kérték fel. Ez eme felkérés következtében 1420. jan. hó 6-ikán Boroszlóban, a hová személyesen elment, közöttük valóban létre is hozta az egyezséget.2

) Ε bizalommal szemben Zsigmond részéről is fokozódott a jóakarat, amit leginkább bizonyít Zsigmondnak feltétlen bizalma a német rend iránt. Zsigmond bizalma jeléül meg akarta a német lovagrendet telepíteni birodalmában. Irt tehát 1427-ben ápril-hó 9-én Földvárról (Marienburg) Erdélyben Kusdorfi Pál nagymesternek és felkérte őt, küldene neki a rendbeli lovagok közül néhányat és ezekkel telepitvény alkotásához szükséges személyzetet. Szándéka volt ugyanis Zsigmondnak, mint Visegrádon 1426. júl. hó 2-ikán kelt okmányából bizonyos, Erdély déli részén egész Hunyad megyét a Vaskapuig a német lovagrendnek birtokába adni, hogy azt a törökök ellen biztosítsa. Mennyire elhatározott akarata volt a királynak eme kedvencz eszméjét keresztülvinni és a rendnek kezére járni, hogy a Parczaságot, melyet egykor bírt,3) ismét visszanyerje, kitetszik abból, hogy 1426 év nov. havától fogva majdnem egy egész éven át a Bárczaságban tartózkodott,*) hogy az ottani viszonyokat tanulmányozza. Az ottani Földvárról irta Zsigmond az emiitett levelet a nagymesternek. Ekkor még erős szándoka volt a telepítés létrehozatala; de hosszabb tanulmányozása ezen ügynek meggyőzte őt arról, hogy e kedvencz szándokát el kell ejtenie.5

) Mily kölcsönös jóakaratú előzékenység létezett Zsigmond király és a német lovagrend között Jungingeni Konrád és utóbb ennek fivére Ulrik nagymesterek idejében, arról kimeritőleg nyújt tájékoztatást, egész a csekély részletekig, egy oly ') Voigt. Geschicte Preussens VII. 527. 535. s) Az egyezség szövegét lásd : Preussische Sammlung III. 645. Az évkönyv szavait : Scriptores Berum Prussicarum III. 384. 3) Schuller, Die deutschen Bitter im Bursenlande. Archiv für die Kenntniss v. Siebenbürgen. 1841. I. 161. •) Báth, Magy. királyok hadjáratai. 6) Kurz, Magasin für Geschichte Siebenbürgens. II. 1. 102.