Századok – 1899

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Bocskay István fölkelése - II. bef. közl. 115

118 ΤΗ ÚR Y JÓZSEF. Ezután a felséges isten kegyelméből a német szerencséjének csillaga alászállott, sőt végképpen letűnt : bármibe kezdett, semmi sem sikerült neki.1

) Úgy bogy, ha a boldogult a következő esztendőben ismét szerdári minőségben Bocskayval együtt hadjáratot viselt volna, a németnek gyalázatosságtól piszkos testét talán végképpen eltörülték volna a föld színéről. Azonban nem ez volt az örökkévaló végzésben. Ez az elgondolt terv és szándék nem valósulhatott meg ; csak annyi történt, hogy ez a mostani békekötés2) is egyik következménye Bocskay fölkelése eredményeinek. (II. köt. 298—301.) Bocskay vezérei közül Németi Gergel Szerkhos Ibrahim pasával Bécs környékét pusztítja. Mivel Bocskay István kötelezte volt magát és esküt tett arra, hogy az iszlám seregét segíteni és támogatni fogja, a magyar urak közül való Németi Gergel nevű hadvezérét megbízta, hogy keljen át a Dunán és dúlja Bécs környékét. Kanizsa béglerbégje, Szerkhos Ibrahim pasa ·— ki a boldogult nővérének fia vala -— eme végnek katonaságával és Boszna tartományának harczosaival, összesen 20,000 emberrel kelt föl.8

) Ezek ama tartományokat úgy feldúlták és elpusztították, hogy ha részletesen előadatnék, nagyításnak tűnnék fel és nem hinnék el; s az elhajtott foglyoknak és a zsákmányul ejtett tárgyaknak és egyéb javaknak roppant mennyiségét lehetetlen volna számba venni.4) Sok magyar úr hozzájok állott s táborukba menvén, hozzájok csatlakozott.5) Csak Zirin-oglu és Bagan-oglu6

) — mivel a nevezett Németi ő hozzájuk képest alacsonyabb rendű és rangú vala —· nem akarták alája adni *) Hádsi Khalfánál igy olvasssuk : »Ezután is sok szolgálatot tett az iszlám népének. Az ellenséges németek erejöket vesztvén, mivel nem voltak képesek a bosszúállásra siker kecsegtetésével, ennélfogva keresték az utat a megadásra s végre egy alkalommal elérték vágyukat. Minthogy a nevezettnek (= Bocskay) fölkelése ama résznek megtöretését és elerőtlenedését vonta maga után, kénytelenségből rászánták fejőket a békekötésre« (I. 262.). *) T. i. a szönyi béke megújítása, mely 1642 márczius 19-én fejeztetett be. Pecsevi ugyanis az 1641. és 1642. években irta történeti munkáját. 3) Hádsi Khalfa szerint ez az egyesült sereg — melyben ezenkívül még tatárok is voltak kisebb számmal — Esztergom elfoglalása után, 1014. évi Dsemázi-ül-akhir 5-én (= 1605 október 18) indult el az ellenség tartományainak pusztítására (I. 267.). *) Hádsi Kh. még ezt is mondja : »Azon a környéken a pápa birtokában levő Szonbothel és Kirmend nevű várakat elfoglalták és a bennök talált németeket levagdalták« (I. 268.). •) Pl. Nádasdy Tamás, Bátkay Menyhért, Hagymásy Kristóf stb. ') T. i. Zrínyi Miklós és Batthyányi Ferencz bán.