Századok – 1899
Tárcza - Szilágyi Sándor. (Gyászjelentés a januári füzetben)
Ρ Η Η Β Η Β ϋ Η···» SZILÁGYI SÁNDOR MEGHALT! Mit jelentenek e szavak, azt nem kell bővebben fejtegetnünk, nem különösen itt, a Századok homlokán, közlönyében a Magyar Történelmi Társulatnak, melynek majdnem egy negyed századon át java munkásságát szentelte. Méltányolni műveit, tetteit, e rövid gyászlapon se helye, se ideje; de önkénytelenül eszünkbe jut s eszébe juthat társulatunk minden tagjának, hogy mikor nem is oly régen — egy hűtelen tisztviselő majdnem az anyagi bukás szélére juttatott bennünket, és már voltak csüggedők — nem is lehet vádolni őket, — kik azt hitték, hogy munkálkodásunkat, melyet annyi s oly igaz lelkesedéssel kezdettünk, meg kell szüntetnünk : Szilágyi Sándor volt az, ki azzal a páratlan buzgalommal és lelkesedéssel, melyet talán csak ő tudott kifejteni, kezébe vette anyagi bajaink megorvoslását és alig néhány év alatt pótolni tudta a hiányt; megszerezte ismét anyagi eszközeit szellemi működésünknek, melyben szintén vezetőnk, lángoló szövétnekiink vala. Hogy élünk, hogy él e folyóirat és szolgálja a hazai tudományosságot : azt Szilágyi Sándornak köszönhetjük. Áldott legyen emlékezete! SZÁZADOK. 1899. I. FÖZF.T. a
