Századok – 1899

Értekezések - KROPF LAJOS: Dárius király Erdélyben 97

lOtí KROPF LAJOS. Classical Revue tavalyi (1897) juliusi füzetében »The European Expedition of Darius« czím alatt, a hol azon merész állítást koczkáztatja, hogy a perzsa királyt egyes egyedül az erdélyi aranybányák meghódítása indította a hadjáratra s hogy az elbeszélésben említett váracsokat nem a Volga partjain, hanem a Buzeo mentében kell keresnünk s hogy Dárius nem Woronetznél járt, hanem Erdélyben, hova a Bodza szoroson át nyomult be, tehát a délkeleti szögletben, óriási seregével. Szerző azonban nem hozza el Dáriust Hunyad megyébe, hanem csak a Barczaságig, mert úgy látszik, ott keresi az erdélyi aranybányákat. Az angol tanáréhoz hasonló merész véleményt már mások is koczkáztattak, de sikertelenül. A perzsa király emléke megvan Erdélyben is, és a babonás nép sok mindenféle czifra mesét tud az ő kincséről beszélni, mely mesék némelyike belekerült a tudományos vitatkozásokba is történeti tényálladék gyanánt. Mielőtt azonban Bury érvelésének folyamatát bemutatnám, czélszerű lesz a hadjárat főmozzanatait az olvasó emlékezetében fölfrissíteni. »Babylon elfoglalása után Dárius egy expedicziót vezetett Skythiába« — igy kezdi Herodotos »Melpomene«-nek czímzett negyedik könyvét. De magát a tulaj donképeni elbeszélést hosszú földrajzi, néprajzi és másféle leírások után tulajdonképen csak a 83-ik fejezetben kezdi meg, melyben elmondja, mint indúl el Dárius Susából; a 85-ik fejezetben az elbeszélés elér Chalcedon területére a Bosporus partjára, honnan egy pár fejezettel ismét tovább Dárius átkel egy hídon Európába 700,000 emberével. Ezután Thrákián át elér elvégre szárazföldi úton a Duna »nyaká«-hoz, ott t. i., a hol »öt« ágra szakad a folyam. Ε pontot Fröhlich Bóbert, derék hazai írónk, valami okból Braila közelébe helyezi, mert csak ott tartja lehetségesnek a folyam áthidalását Dárius király idejében. Bury pedig G-alacz közelébe, tehát szintén abba a szomszédságba. Egy pár kilométer följebb vagy alább a Dunán, jelen esetben sokat változtat az érvelés menetén s azért föl kell említenem azt, hogy Sir Charles Hartley, az európai nemzetközi Duna-torkolat bizottság mérnöke, még 1862-ben tartott egy értekezést az