Századok – 1899
Repertorium. Közli: Mangold Lajos - Horvát történelmi repertorium. Közli: Margalits Ede - XI. 86
TÁRCZA. 89 Brankovics Iván deszpota 1503-ban szerzetessé lett, a Makszim nevet vette fel és mint szerb metropolita az általa emelt krusedoli zárdában élt. hol 1516-ban meghalt, tetemei is ott nyugszanak. Ilok Väräj ti rómaiak alatt »Cuccium«. Milyen volt e vár, azt Prandstetter Maximilian br. Herberstein Ádám titkára, kit II. Rudolf I. Achmet szultánhoz követül küldött, részletesen leírja németül írt emlékirataiban (kézirata a Viezayak Hédervári könyvtárában van; az Ark. IV. 214 és köv. lapokon hő kivonatát adja). Az iró benne azt is említi, hogy Hunyady János özvegye e várban lakott. Mátyás király Ujlaky Miklós macsói bánnak adományozta, fiáról Lőrinczről érdekesen ír Istvánffy. A ferenczrendiek templomában az Ujlakyak síremlékei és egyéb régiségek érdekesek. Bánmonostor (ma Bánostor) vár és zárda, mindkettőt az istenfélő Maróthi János macsói bán építette ; e várban egy ideig a szei'émi püspökök székeltek. Mind a várat mind a zárdát a törökök lerombolták, helyöket romhalom jelöli. Cserevics, a Duna mellett, Verancsics idejében itt Török Bálint vára állott. Régi időben e helynek Cheur (Cser) volt neve és a szerémi püspökök itt székeltek; 1231-ben Ugrin vagy Ugolin kalocsai érsek újra felállította itt a püspöki székhelyet, de a szerémi püspököt innét a kunok elűzték és lakhelyét és templomát lerombolták. Az ősrégi »Cser« névből származott a mai »Cserevics.« Kamenica és Pétervárad, a rómaiak alatt az előbbi az utóbbinak elővárosa volt s mindkettő a »Cusum« nevet viselte. Péterváradot a monda szerint egy gazdag és előkelő családból származó remete építette és Péter remete nevétől nyerte nevét. Örökségéből templomokat és zárdákat akart építeni, de álomkép figyelmeztette, hogy várat építsen, mert az majdan a kereszténység védőbástyája fog lenni. 1203-ban itt zirczi apátság állott fen és 1494-ben Ulászló magyar király itt huzamosabban időzött. Szavojai Eugen 1716 aug. 5-én itt véres diadalt aratott Ali Ivaramurzics török vezér 200,000-nyi serege felett. Karlovac, római neve »Accimincum«, utóbb »Karon« volt a neve. Horvát János, a lázongó horvát bán fia, Karlo, itt székelt és várának romjai a város feletti dombon máig is látszanak. Karlo alatt nagyon felvirult a város s ezen időtől »Karlovác« nevet nyert. A Karlovácztól Zimony felé vezető országutat máig is » Bánostól« (bán székhelye) néven nevezik. Dragutin szerb király a trónról lemondva, mint remete élt a karlováczi hegységben, hol barlangja a »Matej« nevű hegyen ma is látható. Szlankamen, a római korban »Rittium« híres város volt, miről a nagykiterjedésű római korból származó romok tanúskodnak. Neve nem Zalántói származik (Zalánkemény) mint némelyek tévesen vélik, hanem »Szlankamen« (Sóskő) szóból ered; mai nap is a völgyben egy sós forrás van. A várat 1474-ben Mátyás magyar király a