Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VII. és bef. közl. 909

94(1 TÖRTÉNETI IRODALOM. viszonyok tanulmányozása nélkül képzelni se lehet. Szerző e kívánalomnak megfelel. A jogszervezet történetét a községi szervezet őstényezőinek kutatásán kezdi, s a királyi privilégium leveleket csak a megelőző fejlődés jogi rendezésének tekinti, melyek a fejlődésnek neui előidéző okai, hanem csak kísérői és biztosítékai. A községi szervezet őstényezői a lakosság gazdasági és üzleti tevékenysége, mely maga után vonja a hatóságok képződését. A szőlőművelés és az erdő használata tették szükségessé a hegymesteri és a halászat a halászmesteri hivatalokat, a vásári rendtartás a vásárbiróságot. Ezek a leendő városi hatóság őstypusai, melyek közül a halászoknak czélibe állása következtében a halászmesteri visszafejlődött, de a másik kettő annál szívósabban élt, s lia a hegymesterség átalakulási képessége nem is jelentékeny, annál képesebb arra a vásárbiróság, mely városi bírósággá alakult át, mely mellett már az 1291-iki privilégium előtti időkben is eskütt polgárok működnek. Illetékessége is lassankint mindig jobban tágul, a megyei hatóságok elől tért tér után hódit el, mig végre immunitást nyerve a királyi hivatalos közegektől, megyétől, országos hatóságoktól a községi szervezet városivá alakul. A városi élet fejlődésével szaporodnak a hatósági közegek albiró, magyarbiró, zsidóbíró. 1437 óta a polgármester (rector, Burgermaister vnd ges\vorner des Bates) esküttek, jegyző, aljegyző, ügyész, irnok, ügynökök, orvos, sebész, borbély, bába, törvényszéki szolga, kamarás, adószedők (Gaber), adóbehajtók (Gabe einbringer), bortizedszedők, botvivő, rév-, hidmester, harminczadosok, vámosok, pénzverőmester, 1434 óta a rendőrség is különválik, a rendőrkapitány (haubtman) alatt zsoldosok, kapu-, torony-, bástyaőrök, czirkálók (Cirker), nappali és éjjeli őrök, várépítészek, árokmesterek vannak. 1440-ben van a városnak saját ágyúöntödéje is (Püxenhof). Vannak a városnak kémei, heroldjai, gyalog és lovas legényei (Stat Hussar Watzkoy János, sampt zwaen Knechten), közszolgái és házi cselédjei, aztán a hóhér (Scherge, freimann, nachrichter, Scharfrichter), kinek rangja a tanácsnokok és birákéval egyenlő, és segédei (züchtiger). Végül vannak gyepmesterek, peczérek, csatornatisztítók (sárkirály). Mind e hivatalok közvetlen választás utján töltettek be ünnepélyek és mulatságok közepette a ma is fennálló ferenczrendi kolostor és városház helyiségeiben. A birói illetékességről szólva, szerző a jogtörténelemnek egyik legbonyolódottabb kérdését tisztázza nagy adatkészlettel, és biztos kézzel. Pozsonyban a helyzet még zavarosabb. Egyházi hatóságok, a vár, a megye, a városban levő nemesi birtokok, templom, papiházak szerfelett bonyolódottá tették és hátráltatták a városi biró kizárólagos jogható-