Századok – 1898
Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VII. és bef. közl. 909
MAGYAR FEREXCZBEXDIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. még pedig mindjárt a reformáczió kezdetén, a harminczas évek elején. Bertalanffy Pál jezsuitaatya szerzetének évkönyvei után beszéli, »liogy a pataki francziskánusok közül is hitehagyottakká és az üj tévelygés követőivé lettek némelyek, kik a klastromot elhagyták. Midőn Perényi ezt látta, azokat, akiket még ott talált a barátok közül, kiűzte s javaikat, házukat a kálvinistáknak adta.« Sőt a reformáczió történetírói mind megegyeznek abban, hogy Kopácsi István, Sztáray Mihály és Siklósi Mihály »a magyar föld legelső reformátorai« mind a ferenczrendiek soraiból pártoltak át az új valláshoz. Kopácsit és Sztárait meg éppen megteszik felváltva hol az egyiket, hol a másikat — a legutolsó pataki quardiánnak.2) A kezeink közt lévő adatokból nem vagyunk képesek ellenőrizni, mennyiben felelnek meg ezen állítások az igazságnak. Egy más alkalommal talán módunkban fog állani, erről a dologról bővebben és részletesebben szólani. Tény az. hogy szerzeteseink 1535-től kezdve már védekeznek a reformáczió terjedése 'ellen. Ha valakire olvassuk az 1535-ki gyöngyösi káptalan határozatai között _ akár elöljáró, akár alattvaló — rábizonyosodik, amitől a Ur Isten őrizzen meg bennünket, hogy a lutheranizmus tanai által meg van mételyezve, vagy pedig olyasmit hirdet, ami az egyház tanításaival ellenkezik, az ilyet a kusztosz minden késedelem nélkül börtönöztesse be. Ha egy hónap elteltével bűnbánatot tanúsít és tévedéseit visszavonja, kibocsájtható a fogságból. Ellenkező esetben tartassék fogva a tartományfőnök által meghatározandó ideig. ITgyanily büntetésben részesült, aki lutheránus könyveket tartott magánál, a tartományfőnök előleges engedélye nélkül. Bárkinek szabad azonban olyan munkát olvasgatnia, amelyet katholikus szerzők írtak a tévtanok ellen. Egyúttal elrendelte a tartományfőnök, hogy a káptalan ezen határozatait minden házfőnök azonnal kihirdesse a kolostorokban.8 ) Hasonló végzéseket hoznak az 1546-ki és az 1550-ki váradi káptalanokon.4 ) Tagadhatatlanul, a hitehagyás révén szenvedett veszteségek érintették szerzeteseinket a legfájdalniasabban. Mig arról volt szó, hogy körülsánczolják magukat a külső ellenség támadásai ellen, hogy megóvják rendjüket a török hódítás pusztításaival szemben, s megmentsék kolostorai-I ') Földváry L., Szegedi Kis István élete. Bpest, 1894. 105 1. ή υ. ott. ii 5. ι. 3) Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1535. , ') Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1546. et 1550. SZÁZADOK. 1898. X. FÜZET. 59 i
