Századok – 1898

Tárcza; Állandó rovatok - Horvát történelmi Repertorium - 82

tarcza. 85 nyebben hal meg), kezébe szentelt viasz gyergyát adnak, siratják és hangos szóval imádkoznak érte. Ha meghalt, üngét leszakítják, megmosdatják, felöltöztetik, az asztalon kiterítik s fejénél gyertyát gyújtanak, lábához pedig szentelt vizet tesznek. Ágyaszalmáját elégetik, 'kutyát- macskát szorosan elzárnak, hogy a holtat át ne ugorják, mert akkor gonosz farkas szellem (vukodlák) válnék belőle. A rokonságbeli asszonyok énekszóval siratják és eléneklik keseregve egész élettörténetét. A torban minden étel után imádkoznak és 12 szegényt megvendégelnek, mert ez a holt lelki üdvösségére szolgál a sirásáshoz is ételt-italt visznek s minden járó-kelőt megkínálnak. Ha a halottat a házból kivitték, a kaput tárva-nyitva hagyják, míg a gyászolók haza nem jönnek. A temetőben még egyszer leveszik a szemfödelet, hogy a holtra az isten napja még egyszer rásüssön és azután csókkal elbúcsúznak tőle örökre. Mindenki egy rögöt dob a holtra a sírba, megsiratják, kiéneklik és fejfája mellé szentelt vizet tesznek. A sirató énekek egész különleges népköltészeti műfajt képeznek. Temetés után tort ülnek. Koledálási szokások. Karácsonykor, három királyok napján, áldozó csütörtök előtt (spasovo) fehérbe öltözött fiuk (krizani) és pünkösd körül fehérbe öltözött lányok (kraljice) az ünnepre vonatkozó alkalmi énekekkel bejárják a falut és adományokat gyűjtenek. Az énekek stereotip jellegűek. Húsvéti szokások. Szlavóniában teljesen egyezők a magyar nép szokásaival (pilátusverés, ételszentelés stb.) — eltérés : nagyszombaton, midőn a pap a templom előtt a tüzet megáldja, minden házból egy-egy fiu egy marék taplót visz oda és meggyújtja és otthon ezzel kifüstöli a méhest és istállót, hogy betegségtől megmentse. A fonott kalácsokba egy-egy tojást tesznek és igy sütik, minden házbeli kap belőlök egyet, sőt az atyafiak ilyeneket ajándékoznak egymásnak. Szentgyörg y-n api szokások. Ε napnak végtelen örül a sziavon nép, mert a nyár kezdetének tartja, a javasaszszonyok e napon szedik gyógyfüveiket, asszonyok és lányok gyöngyvirágot szednek, melynek vizében mosakodnak, hogy szépek legyenek ; a virágszedést nagy énekszóval végzik, több ily györgynapi énekök van és a híres Kacsics egy ilyet feljegyzett, melyet a nép ináig is ugy énekel, noha igen hosszú, még sem felejt el semmit belőle. A ház asszonya napfelkelte előtt körüljárja az egész házat, meghinti szentelt vizzel és imádkozik, hogy őket baj ne élje, — ha babonás, a fejős teheneket bűvösnek hitt füvekkel megdörzsöli, főkép emlőiket, hogy bőven tejeljenek. Közli : DR. MARGALITS EDE.