Századok – 1898

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A szent korona és Bethlen Gábor 876

A SZENT KORONA ES BETHLEN GÁBOR, Bethlen Gábor fejedelem 1619 október 14-én elfoglalta Pozsony városát s a nádortól összehívott országgyűlés végzése értelmében a szent koronát is gondviselése alá vette. Szilágyi Sándor »Révay Péter és a szent korona« czímű akadémia értekezésében,1

) behatóan ismerteti a korona őrző urakkal folytatott tárgyalásokat, a kik a törvényre és a letett esküjökre hivatkozva nem akarták befogadni a várba »az ország praesidiumját«, de minekutánna a rendek követei azzal fenyegetőztek, hogy utolsó esetben rohammal is beveszik a várat, megadták magukat, és kaput nyitottak az ország biztosainak, a kik november 22-én Mérey Gáspár és Monoky Miklós alatt 200 főből álló magyar csapatot rendeltek a szent korona őrzésére. Szilágyi munkájából azt is megtanulhatjuk, hogy mfilyen okok és kényszerítő körülmények bírták rá Bethlent arra az elhatározásra, hogy a nemzet féltett kincsét Pozsonyból Zólyom várába, majd Kassára vitesse és az alább következő soroknak csak az a czéljuk, hogy a jeles tanulmánynak helvlyel-közzel mutatkozó hézagait betöltsék s a szent korona történetére vonatkozó ismereteinket lehetőleg tökéletesebbé tegyék. Tudjuk, hogy a császári hadak 1620 október 9-én erős támadást intéztek Pozsony ellen s bár a támadás a magyar vezérek szorgalmatos vigyázása, a védők elszánt vitézsége, kiváltképen pedig Rákóczy Györgynek a döntő perczekben való megérkezése miatt kudarczot vallott s maga Dampierre is elesett az ostrom alatt, mindazonáltal Bethlen — már akkor Magyarország választott királya — nem tartotta tovább a határszélen fekvő Pozsonyt a koronaőrzésére föltétlenül biztos helynek, hanem a mellette lévő tanácsurak javallásából Zólyom várába vitette. Pálffy István és Révay Péter korona-őrök belátván, hogy ') Értekezések a Történelmi Tudományok köréből V. kötet I. szám.