Századok – 1898

Tárcza; Necrológok - Nagy Iván † 855

TÁRCZA. 855 teljes^ A kötethez vannak mellékelve az örmény nemesi czímerek. A munka végéhez van csatolva a hazai örmények keresztneveinek jegyzéke s egy az egész munkát átölelő rész statisztikája. — ÜRMÖSSY LAJOS KOLOZSVÁR KERESKEDELME ÉS IPARA TÖRTÉNETÉT kiadta. Ürmössy nevét azon munkáiból, melyekkel az elnyomatás éveit követő korszak történetét illusztrálta, ismerjük. Jelen munkája is az újabb kor történetét tárgyalja tüzetesebben. Kolozsvár régi kereskedelme történetének csak néhány oldalt szentel s azt mondhatni bevezetésképen adta ezen munkájához. Az ilyen alapos és jól megírt monograpliiáknak az a haszna is megvan, hogy azok úgy szólva, a jövő történetírás számára előkészítik az anyagot. A díszes kiállítású 177 oldalt magában foglaló munkának az ára 2 frt. A NYELVEMLÉKTAN ALAPVONALAI czímmel érdekes doktori értekezés jelent meg Hubert Emil múzeumi tisztviselőtől, alapos képzettségű fiatal tudósunktól, kinek neve már is jó hangzású lett a »Magyar Könyvszemlé«-ben megjelent kis czikke révén, melyben egy becses felfedézéséről : a Döbrentey-codex irója nevéről (Halábori Dobos Gergely) értesít bennünket. Doktori értekezésében a nyelvemlékek palaeographiai hűségű közlése mellett száll síkra s e thémát kritikai készültséggel, szellemesen és érdekesen fejtegeti. Tárgyáért való őszinte lelkesedése néha túlzásba viszi, tárgyalásának hangja itt-ott szenvedélyes lesz s Ítélete ilyenkor nem eléggé higgadt : oly fogyatkozások, melyekről a fiatal írónak saját -érdekében jó volna leszokni. NAGY IVAN szül. 1824 jun. 18., megh. 1898 okt. 27. Ez év súlyos csapásokat mért társulatunkra s különösen annak választmányára, melynek tagjai sorából az ötödik húnyt el. Es ismét egy azok közül, kik társulatunk első megalapítói közzé tartoznak. Felsőgyőri Nagy Iván okt. 27-én meghalt. Már évek óta visszavonulva nyugalomban élt. de nem tétlenül, nem munkátlanúl : Balassa-Gyarmat és Nógrád megye monógraphiáján dolgozott, de bár a munkában előhaladt, annak megjelenését nem érte meg. Mint Nógrád vármegye levéltárnokának a fia, már gyermekkorában megszokta méltányolni az okmányok fontosságát s csakugyan a forradalom lezajlása után. melyet ő is mint honvéd küzdött végig, Pestre kerülvén, történetünk kútfőit kezdte tanulmányozni. Első történetírói fellépése a Losonczi Pliőnixben volt. a Báthoriak nemzedékrendjével. De miután Toldy az Uj Magyar Múzeumot s az aka-