Századok – 1898
Könyvismertetések és bírálatok - Bleyer Jakab: A magyar vonatkozású német történeti népénekek 1551-ig. Ism. L. 833
836 történeti irodalom. 83 γ botrányról: »Zo wayt ist úgymond - die sacli kbommen, das dy von liandwérgger itzt von euch tzu offen ayn liedt singnn. wie die von Eperjes mit yren Stadt kinder umgangenn sein, als dy iuden mit Christo« —nem áll párja nélkül! (Hörk, Eperjesi ev. koll. tört, I. 23.) L. Megjegyzések a »Blagay-család oklevéltárá<-hoz. (Első közlemény. ) I. Két ok irat-ha mi s/t vány. a) 1364. május 18. Ε nagybecsű okmánytár 150-ik lapján 84. sz. a. egy okiratot tesz közzé, melyben Lajos király 1364 május 18-án uralkodásának 23-ik évében Károly királynak 1330 decz. 9-én kelt oklevelét Badoszló fia Duim kérésére átirja. Lajos oklevele valami jelentékeny adatokat nem tartalmaz. Helyes benne, hogy kiállításának ideje — 1364 — tényleg Lajos király uralkodása 23-ik évének megfelel és hogy Lajos anyja Erzsébet az átíratásba beleegyezhetett. Az okiratban előforduló egyéb személyadatok azonban el nem fogadhatók, a mint ezt a következő elemezés bebizonyítja. 1. Az okirat állítja, hogy az özvegy királynén kivül még Lajos király fivére István hérczeg Duim kérésének teljesítésébe beleegyezik, - István lierczeg pedig akkor már nem élt ; mert, ha Fejér IX, 1, 46 azon adatát, mely szerint István 1354 augusztus 9-én meghalt volna, el sem fogadnók, kétségkiviil be van bizonyítva, hogy István özvegye Margit mint ilyen már 1355 április 27-én szerepel, hogy 1356 január 10-én elhalt férjéről Istvánról szól, és hogy 1358 augusztus 13-án máimásodik férjénél van.1 ) 2. Az okiratot Miklós kalocsai érsek, királyi kanczellár kiállítja. 1364-ben pedig nem Miklós, hanem Telegdi Tamás az érsek és Miklós esztergami érsek a királyi kanczellár.2 ) Tamás már 1350 óta kalocsai érsek. 3. Az okirat már most az egyházi és világi országnagyokat sorolja fel; de majd meglátjuk, hogy állításai hamisak. Azt mondja, hogy az esztergami érsekség betöltetlen: 1364-ben pedig Miklós volt az érsek, kit e tisztségben 1358-tól 1366-ig ismerünk. -?) Fejér IX, 2., 416.. 417., 498., 500., 676. ') Hazai okmánytár V', 138.
