Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Bleyer Jakab: A magyar vonatkozású német történeti népénekek 1551-ig. Ism. L. 833

történeti irodalom. 83 γ lése nélkül. Az így visszaállított 6 főesperességben 21 alesperesi kerületet osztottak be 205 plébániai községgel. Részletesen ismerteti Szentkláray az alesperességek történetét és szervezetét is, mely tekintetben érdekes, hogy az első alesperesi eredeti utasítás csak 1792-ből ismeretes. Közli azután, Borovszky nyomán, a főesperesek névsorát 1030-tól máig és — saját kutatásai alapján az alesperesekét, kik közül 1335- 1435 közt csupán kettő ismeretes, és a névsor csak 1729-en túl mondható teljesnek. A kötet legnagyobb része (181 — 702. 1.) a plébániák ismertetését tartalmazza. Mind megannyi kisebb monographia, mely a profán történelem érdekesebb adataira is kiterjeszkedik és teljesnek mondható tájékoztatást nyújt minden egyes községről. Arányairól némi tájékoztatást adhat, hogy pl. Aradról egymagáról 27 (245 — 272.) lapon szól; s ebben (mint dr. Karácsonyi is tette) elfogadja azt az állításomat, hogy Arad eredetileg is a mai helyén feküdt, s hogy a glogováczi omladékok a bizerei apátság romjai ; a mit különben nem hisz el sem a Budapesti Szemle bírálója (májusi füzet), sem Rácz Károly, ki e felfogás ellen Arad története megjelenésekor hat czikket is írt az Alföldben. Mindenesetre jó lett volna, ha Szentkláray őt is figyelembe veszi. A részletekre mindenesetre lehetne megjegyzéseket tenni ; de nem volna nagy érdem, legfeljebb nagyképűség egy íróra, ki száz olvan adatot tud, .a mit mi nem ismertünk idáig, kisütni, hogy nem ismeri, vagy nem jól ismeri azt a százegyediket, a mit éppen mi ismerünk. A mellékelt kimerítő tárgymutató szerint Szentkláray körülbelül 3200 hely- és személynevet sorol fel s nem volna csoda, ha e fölsorolás közben egyszer-másszor hibát ejtene, vagy ha felfogásában nem mindenkor osztozhatnánk. De legakadékosabb bírálójának is el kell ismernie, hogy tárgyához szorosan ragaszkodva, egészben véve alapos és jeles munkába fogott, a melyért köszönetet érdemel mind ő, mind Dessewtfy püspök, ki derék művének megírására ösztönt, alkalmat és költséget adott. MÁRKI SÁNDOR. A magyar vonatkozású nemet történeti népénekek 1551-ig. Doktori értekezés. Irta Bleyer Jakab. Különlenyomat az »Egyetemes Philologiai Közlöny«-böl. Budapest. 1897. 8-rét, 77 lap. A történeti források között első rendű hely illeti meg a vitéziénekeket, A mit egyéb f orrásni (ívekben hiába keresünk, a mit a történetírók nem tudtak, nem mertek, vagy nem tartottak SZÁZADOK. 1898. IX. FÜZET. 53