Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - I. 73

85 történeti 1 rodai,om. ságot nem ismerő szorgalommal gyűjtötte össze s használta föl művéhez. Ez adatok egy részét - hogy úgy fejezzük ki -azon nyersen illesztette ugyan he művébe, de azok értékességéért minden történetkutató szívesen megbocsátja neki e rendszertelenséget. A mű értékének s érdekességének feltüntetése végett egy pár példát csak mutatóul közöltünk, de ezzel még távolról sem soroltuk föl annak nagybecsű tartalmát. Hasonló példákat idézhetnénk a kollégium történetének második feléből, mely a tanügy fejlődését, az iskola beléletót tárgyalja. Különösen érdekesek a deákok ruha- és hajviseletét ismertető fejezetek. A tóga-viselést itt az 1682-ben Enyeden tartott közgyűlés rendelte el, s először minden deák ingyen kapta »melyeket — mint a rendelet mondja mikor aztán kimennek a kollégiumból, tartozzanak a professorok gondviselések alá adni.« A hajviseletre még külön műszavaik is voltak. Calamistrálásnak hívták azt, mikor a fej búbján a hajat lenyírták s azt elől és hátul hosszura növesztve egy fésűvel a fej közepén összefoglalták. Némelyek »oláh papok módjára« hátuk középéig érő hajat viseltek s e szokás ellen szólt a professorok rendelete, hogy »senkinek is a mentéje gallérjának prémje alsó felénél alább ne érjen a haja« s vesszőből mértéket csináltak, melylvel az apparitorok szombat délután szobáról szobára jártak s a kinek nagyobb volt a haja, e mérték szerint lenyíratták. Nem kevésbbé érdekesek művelődéstörténeti szempontból is a »kilenczvenes deákokról« s a »város deákjairól« s a deákszolgákról stb. szóló fejezetek. Ennyit a mű érdekes tartalmának feltüntetésére. Még megemlítjük, hogy a művet több arczkép, (Decsi Csimor János, Antal János, Köteles Sámuel, Bolyai Farkas, Péterű Károly, Dósa Elek, Bodola Sámuel, Greese Dániel orvosdoktor arczképei), autógramm (Böjti Gáspár, Buzinkai Mihály, Pósaházi János, Bolyai Farkas stb.), czímlaphasonmás stb. díszíti.