Századok – 1898

Értekezések - KOLLÁNYI FERENCZ: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében - VI. közl. 814

K0LLÁNYI F. MAGYAR FERENCZRENDIEK A XVI. SZÁZAD STB. 815 A breviáriumot a kórusban végezték együttesen, és pedig részben éjjel, részben pedig délelőtt és délután. Ezen kivül mindennap egy órát imádsággal és elmélkedéssel töltöttek, télen hajnalban, a nagyböjt idején ebéd előtt, nyáron pedig délután 8 óra tájban. Imádkoztak ezen kivül természetesen minden étkezés előtt és után. A sekrestyés testvérnek gondjaihoz tartozott az egyes órákat figyelemmel kisérni. és az imádság, valamint az étkezés idejét csengettyűvel jelezni. Ebéd és vacsora előtt valamivel korábban szólalt meg a csengettyű éles hangja, hogy a szerzeteseket összehívja. A rákövetkező időközt a testvérek részint mosakodásra, részint pedig a gyülekezésre fordították. Midőn már mind együtt voltak az étterem bejárata előtt, az ebédlő csengettyűjével rövid jelt adtak az indulásra, és beérkezvén az ebédlőbe, a csengő egy újabb figyelmeztetése után elmondották a szokott imákat.1

) Étkezés alatt az egyik szerzetes valami jámbor olvasmányt olvasott fel. A felolvasásban az idősebbek és fiatalok egyaránt részt vettek, s ezek neveit a házfőnök már előre kiírta a táblán. Kivételt az 1550-ki váradi káptalan határozata szerint csak a hitszónokok képeztek. A ki az étkezés alatt beszélt, azt a tartományfőnök vagy a vizitátor néhány korbácsütésre ítélte. Hasonló büntetésben részesült az a házfőnök is, a ki ezen szabaly megtartására nem fordított kellő gondot.8) Az ebéd ós vacsora elköltése után, egy az előolvasó által csengettyű-ütéssel adott jelre felkeltek helyeikről, s az étterem közepére mentek, a hol egy újabb jelre elkezdették az étkezés után mondani szokott iuiát, melynek végeztével kettős sorban a templomba mentek. Ezt délben és este egyaránt megtartották, télen, tavaszszal, őszszel. Nyáron azonban, illetőleg húsvét vasárnapjától sz. kereszt felmagasztaltatásáig, délben az előolvasó által adott jelre mindannyian csendben czellájukba vonultak, és ebéd utáni alvásnak engedték át magukat. Ezen idő alatt, éppen úgy mint az ebédlőben az étkezés ideje alatt, vagy a templomban az imádság idején, úgy szintén a hálóteremben s az egyes czellákban esti hét órától reggelig, mélységes csend uralkodott a zárda falai közt. A hallgatás ezen idejének szoros betartására nagyon ügyeltek szerzeteseink. Azt ') Müncheni kódex, lncipit ordinariuin i'ratrum Minorum. s) Gyöngyösi kódex. Acta capituli 1550.