Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - I. 73

74 történeti 1 rodai,om. Teilen 2. A közvetett vezetés; az előbbi alosztályai: a) Az igazgató, h) Az ügyvitel. 3. A gyűlések és jegyzőkönyvek. 4. Egyéb irományok. 5. Az archívum. 6. Az értesítő. Az utóbbi : a) A város, b) A minorita-rend stb. Egy pedáns paedagogus szakember felfogása jut e rendszerben kifejezésre, hogy e tekintetben a szerző tudatosan járt el. azt müvének már említett czime is mutatja. Készséggel elismerjük, hogy egy iskola történetében paedagogiai szempontok érvényesítése, vagy ilyen rendszer alkalmazása helyén való, de szerintünk Morvay e rendszert azért aligha tul nem hajtotta, midőn külön fejezetben foglalkozik az iskolaszolgával, a közéjioktatás helybeli czéljával stb. Epugy nem helyeseljük az ab ovo Ledae tárgyalást, mely »a négy cult urális csatornán« kezdi. De ennyi is mindössze az, a mi ellen kifogást lehet tenni. Ezek sem oly liibák, melyek a mű értékét érintenék. így is egyik legjobb millennáris iskolai monograph iá -ink ez, s az intézet igazgatója, a mű élére helyezett bevezető soraiban joggal hivatkozik irója kiváló buzgóságára, szakavatottságára és lelkiismeretességére. Vessünk e monographia vezetése mellett egy pillantást az iskola külső történetére. Rövid történet, összefoglalása nem jár sok nehézséggel. Mint a legtöbb hazai iskolának, ugy ennek legrégibb történetéről is alig maradt fent valami adat. A »Schola Rivulina«. vagy nagybányai iskola története is tulajdonkép a reformatiőval kezdődik. Korábbi időből mindössze annyit tudunk, hogy egy Theodoricus nevezetű tanítóját 1388-ban gonosz és irigy emberek azzal vádolták, hogy erkölcstelen életet folytat s múltja sem szeplőtlen, a mennyiben brassai lakos korában a dékántól breviáriumot lopott. Ε Theodoricus után, a ki e vád alól tisztázta magát, száz évvel később egy Eülöp mester nevű tanító élt itt s egy fenmaradt levelében panaszkodik az iskola gyarló ellátásáról. A reformátio idejétől elkezdve már nagyobb számmal maradtak fenn adatok. Kopácsi István, a nagybányai prot. egyház szervezője alapította a prot. iskolát. Két évig (1547 8) működött itt, mint praedikátor és iskolatanító egy személyben. Kopácsi után legnevezetesebb rektora Újfalvi Imre volt, a kit itt deák korában (1589) Molnár is meglátogatott s benne vendégszerető házigazdára lelt, a mint Naplójában feljegyezte »a,z szent Grálnapi királyságra Nagy-Bányára mentem, ott vígan laktam egy hétig Emericus Újfalvi mesterségében«. A nagybányai »rectoria« a XVI. és XVlI-ik század folyamán a jobbak közé tartozott, a város buzgó, értelmes és gazdag lakossága megbecsülte a művelődés e bajnokait s mikor