Századok – 1898

Értekezések - BERZEVICZY EGYED: Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár 782

798 s BERZEVICZY EGYED. aztán maradék nélküli elhalálozása esetén, neje örököseire szállanclanak. Ezen megállapodásokhoz hozzájárultak osztályos rokonai, Miklós és Jeremiás a Berzeviczy Bálint fiai és János, Berzeviczy György fia, ez utóbbi testvére, Kristóf nevében is, s Krakkóban személyesen megjelenvén, beleegyezésüket a királyi kánczelláriánál is beiktattatni engedték, minek viszonzásáúl Berzeviczy Márton a szepesi káptalan előtt 20 évre zálogba adta nevezett rokonainak sárosmegyei (Berzeviczei, Hamborgi, Xtelbaclii, Daróczi és Feketekúti és szepesmegyei Krempachi) birtokrészeit 1300 forintban, s átengedte nékiek kiváltási jogát egy már előbb sógörnéjának, Kapy Ilonának Berzeviczy György özvegyének elzálogosított feketekúti birtokrészre nézve is. Ezen jogcselekményekre vonatkozólag Báthory István király, 1578. évi deczember 28-án külön diplomát adatott ki.1) Berzeviczy Márton erdélyi birtokainak álladékairól részletesebb adataink nincsenek. Kétségtelen, hogy ott javakat szerzett, melyeknek consolidátioját azonban félbénszakította Báthorynak lengyel királylyá lett választatása s Berzeviczy Márton kiköltözése Erdélyből. Láttuk, hogy már 1. Ferdinand király adományából jogot nyert a hajdan Czibak-féle javakra, kanczellár elődjétől, az Erdélyt elhagyni készülő Forgách Ferencz püspöktől 700 forintban átvette a limbai, máskép lonfalvi birtokot3) s bizonyára más javai és várandóságai is voltak, mint az a Kovácsóczy Farkashoz intézett s már előbb említett vilnai leveléből is kiderül, melyben két helyütt is szorgalmazza, hogy várandó falujára 3000 aranyat szerezzen neki, mit ha teljesít, jussát neki engedi át, s nem lészen szükség köztük e felett tractálni. — Midezen szerzések azonban, úgy látszik, szétszórt birtokokra vonatkoztak, melyek nem voltak elég tekintélyesek, hogy azokat állandó családi megtelepedésre alkalmasaknak tarthatta volna, — az időtől és Báthory kegyétől várta, liogy azokat kiegészíthesse, s egy nagyobb uradalommá tömöríthesse ; nyilván kiderül ez a királyhoz a dirschaui győzelem után intézett leveléből, melyben szerencsekivánatainak előterjesztése után áttér saját vagyoni viszonyainak ecsetelésére, panaszolólag és igen elégedetlenül nyilatkozik falujáról, épületei1 kényelmetlenségéről, s keserűen kikel különféle háborgatások ellen, melyeket ott a lakosság és a szomszédok részéről tűrni kénytelen. Szemrehányólag hozza fel a király előtt, miként sok érdemes férfi fenakad J) Másolat a K.-Lomniczi levéltárban 1578. III. 58. sz. a. 2) Lásd Sörös Pongrácz f. úr értekezését Forgách Ferencz életéről. Századok 1896. VII. füzet 639. old.