Századok – 1898
Értekezések - BERZEVICZY EGYED: Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár 782
berzeviczy" egyed. berzeviczy márton erdélyi kan< zellár. 783 mindketten Erdélyben, Báthory István udvaránál, tűnnek fel ismét. Forgáeh mint kanezellár, Berzeviczy mint a fejedelem titoknoka. — Kor. hányattatás, lelki keserv megtörik Forgáeh erejét, száműzi magát a hazából s távol Olaszhonban végzi be viszontagságteli életét. Berzeviczy Márton utódjává lészen az erdélyi kanczellárságban, s ez állásban fényes érdemeket szerez, melyeknek elösmerését és jutalmát Báthory, már mint választott lengyel király uj honában nyújtja neki, fényes méltóságokkal halmozva el, s mi fő, meghagyva kezében az erdélyi korlátnokságot s ezzel a lehetőséget, közreműködni folyvást magyar hazája érdekében is. Mihamar s tulkorán elköltözik Báthory nagy szelleme is, s ezzel Berzeviczy Márton erdélyi kanczellárságának vége szakad, s megszakadnak hivatalos vonatkozásai Erdélyivel s Magyarországgal: de nem szűnik meg a honvágy s honszeretet, agg szivének fiatal érzelmei. melyek rokonaihoz intézett utolsó leveleiben is oly élénken nyilatkoznak. Mint Dondaghi báró, Stargardi és Osieki kapitány Nyugoti Poroszországban tölti utolsó éveit s ott találja sirját, melyet immár háromszáz év óta környez a feledékenység. De ime három évszázad homályából egy emlékérem csillan elő,1) mely megösmertet a nevezetes férfiú arezvonásaival. s éltének egy nagy fontosságú szakát látszik jelezni, melynek mibenléte egyelőre kiderítve nincsen. Körirata »Martinas de Berzevicze, Baro, aetatis 47.« Berzeviczy Márton viszontagságainak teljes képét nyújtani nem lehet a lengyel- és poroszországi nyilvános szereplésére vonatkozó adatok ösmerete nélkül, melyek részint az ottani közhatóságok, részint az érdeklett családok levéltáraiban bizonyára még feltalálhatók lesznek; most éltének csak azon viszonyaival foglalkozhatunk, melyekre a rendelkezésre álló okiratok vetnek világot. Berzeviczy Márton 1538-ban született Berzeviczy Kristóf és Berthóty Katalin szülőktől, valószínűleg Kakas-Loniniczou, atyja székhelyén, melynek várerőddé, való átalakítására ez 1525. évben engedélyt nyert II. Lajos királytól.2 ) Berzeviczy Kristóf 1550-ben kelt végrendeletében legifjabb fiának, Mártonnak berzeviczei curiáját rendelte lakhelyűi, mig a kakas-lomniczit Bálintnak, a daróczit pedig Györgynek szánta ; Bálint lőn továbbterjesztője a jelenleg is virágzó szepességi, György pedig törzsatyja az 1774-ben Mária ') Az érem közzététetett s ösniertetóst nyert dr. Hampel József ur tollából az Arebiiologiai Értesítő 1897. évi októberi füzetében. 2) Eredetije a K.-Lomniczi levéltárban. Közzététetett Wagnernél Aualecta Scepusii.
