Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Hegyesi Márton: Glossák és birálati megjegyzések 751

tárcza. 751 alatt Matunák Mihály iskola-igazgató a Korponától délkeletre eső szőlőhegyen máig fennmaradt őrtorony történetét mondja el a korponai községi felső népiskola értesítőjében. Kutatásainak eredménye az, hogy építésének időpontja pontosan meg nem határozható, s 1553—1564 közé teendő. Ugyanis, mint kimutatja, 1553-ban kerül először szóba építésének szükséges volta s 1564-ben pedig már a mint kész toronyról van róla említés. Mint Matunák dolgozatainál megszoktuk, e kis értekezése alapos kutatás eredménye. A pécsi állami főreáliskola értesítőjében két ünnepi beszédet és egy értekezést találunk. Az első történelmünk és irodalmunk azon nagy alakjait ismerteti, kiknek ő felsége szobrot állíttat a szék- és fővárosban, a második ápril 11-iki jelentőségét fejtegeti; Arnhold Nándor rajztanár pedig a Gellérthegyen építendő pantheonrál értekezik, melyhez terv- és alaprajzot is mellékel. Ugyancsak ápril 11-iki jelentőségét fejtegeti Sápy József a jászberényi állami főgymnásium értesítőjében. Barcsa Jánosnak a hajdú-nánási ref. gymnásium értesítőjében megjelent programmértekezéséről : »Szabadság eszméje a XVII. században« a belőle készített különlenyomat alapján e folyóirat más helyén az Uj könyvek között közlünk rövid ismertetést. A budapest-budai ev. ref. egyház 1897. esztendei évkönyve két történeti dolgozatot közöl. Az egyik Bocskay István, a másik Bethlen Gábor emlékét eleveníti föl. A magyar történet nagy alakjainak ily módon való népszerűsítését nagyon szerencsés gondolatnak tartjuk. é. GLOSSÁK ÉS BÍRÁLATI MEGJEGYZÉSEK az 1848/49-iki szabadságliarczunk történelmét tárgyazó czikkekre és művekre vonatkozólag. ELSŐ KÖZLEMÉNY. I. Hol öletett meg Bamberg gróf? A B. E. úr által ezen folyóirat f. é. márcziusi füzetében közzétett fenti kérdésre nézve ugyan már megadta ugyanezen folyóirat f. é. májusi számában a teljesen kielégítő választ Kővári László, történetirodalmunk ezen érdemes Nestora. Kitűnik azon válaszból, hogy, midőn azon rémes esemény színhelyét illetőleg a híd jelölteték meg, s így jelőlé azt meg a hivatalos »Közlöny« 1848. évi szeptember 29-én megjelent 111-ik száma is, más hídról, mint a hajóhídról nem is lehet szó, miután a lánczhíd építése akkor még nem volt befejezve s azon közlekedni egyáltalán nem lehetett. így tehát Szeremlei és Marczali egyszerűen tévednek.