Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Gombos Ferencz: Az 1437-ik évi parasztlázadás története. Ism. Dékani Kálmán 738

738 történeti irodalom. 738 (K. 8-r. 5 levél, 568 lap és 11 levél. Egy példánya a hely és év kitétele nélkül a magyar nemz. muzeumban.) A czím kétségkívül jóhiszemű s a kiadó semmiesetre sem akarhatta jobb meggyőződése ellen szent Ferencz kortársává tenni Fábiánt, a ki csak másolta és közbeszurásokkal tarkította a Fráter Hugolin (Actus Fioretti) és a szent néhány kortársa (Speculum Perfectionis) iratait. A szerzőt érdekelheti, hogy legújabban Bohnert Márián is kiadott Assisi szent Ferenczről egy terjedelmes életrajzot (Duna-Földvárott), hogy nálunk Pulszky is írt a szentről egy szép tanulmányt s hogy egyebek közt egyik hallgatóm, Lőrincz Gábor a nagykárolyi róni. kath. főgymnasium 1896/7. évi értesítőjében szintén jól megírt értekezést közölt szent Ferencz történelmi jelentőségéről. A szentnek életére vonatkozó magyarországi bibliográfia nem mondható éppen szegényesnek és ferenczrendi zárdáinkban, különösen talán Gyöngyösön, aligha nem találnánk a XIII. század egyik legrokonszenvesebb alakjának koráig visszamenő adatokat. Ügy látszik, bízik ebben a jeles szerző, Sabotier Pál is; 1898. május 13-án Assisiből hozzám intézett egyik levelében ugyanis megjegyzi, hogy nagyon természetesnek találja, ha honfitársaim melegen érdeklődnek szent Ferencz iránt s ha Assisit sűrűn látogatják, mert nagyon hihető, hogy a szent családjának utódait Magyarországban kell keresni, s hogy e végből neki is a helyszínén, Magyarországban kell nyomozásokat tennie. Kétségtelen, hogy -Sabatier úr szívesen látott vendég lesz Magyarországban mindenütt s hogy középkori forrástanulmányaira nem marad eredménytelen ez a várva-várt kirándulás. MARKI SÁNDOR. Az 1437-ik évi parasztlázadás története különös tekintettel a jobbágyi viszonyokra s a hussitismusnak hazánkban való elterjedésére. Irta Gombos Ferencz Albin. Kolozsvárt, 1898. — 8-r ét, 133, 1 l. A hazánkban mostanság napirendben levő szocziálista mozgolódások aktualissá teszik Gombos F. Albin ur munkáját. Az 1437-ik évi parasztok lázadása a legelső, bár jelentőség tekintetben a Dósa-lázadás mögött maradó nép-forrongás hazánkban, mely azonban már némi szocziális jeleggel bir: a jobbágyság áll szemben a nemességgel, az elnyomott parasztokosztálya a vagyonosokkal. De századunknak ezen divatos társadalmi visszahatásán kivül van egy más, szintén régi eredetű, •de korunkban leginkább emlegetett kinövése, a nemzetiségek forrongása : ennek is egyik legrégibb példája e néplázadás,