Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - V. és bef. közl. 693

THÖKÖLY ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGE. HATODIK KS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. IV. AZ erdélyi bujdosol· Törökországban. Thökölyt és magyarországi meg erdélyi bujdosó társait 1691 végén Passzaroviczon telepítette le a portatéli szállásra, reájok bízván az aldunai várak és palánkok őrzését a szerb Morava torkolatától a Vaskapu vidékéig. Passzarovicz (szerbül Pozarevac, magyarosan, a mint a bujdosók nevezték és írták : Poseroleza, Posarócza, Pozservicza) egy mértföldnyire fekszik keletre a Moravától (vagy 10-re Belgrádtól) s két mérföldnyire délre a Dunától. Fontos hadászati csomópontja volt a dunai és szeri) belföldi útvonalaknak. A városka (ebben az időben inkább falu) török- és rácz lakosokból állott, egy kádi bírósága alatt. Szegény földhöz ragadt nép, kiket, a hadak útjában lakván — ámult években barát és ellenség kiélt, elpusztított. A letelepített kuruczoknak kellett erősségé tenni, erődítvényök addig alig volt : »palánkját a kuruczok építették, jó árokkal, palisádakkal.« Mindenkinek részt kellett venni építésében. Komáromy János a Thököly titkára negyedfél ölet épített benne négy év alatt, a míg ott lakott. Itt kellett elhelyezkedniök a bujdosóknak; a vitézlő rendnek őrségül a dunaparti várakban (Rám, Galambvár, Ujpalánka). A fejedelem udvartartást rendezett be. Volt hopmestere (Káinoki Farkas), titkára (Komáromy János) — mindketten erdélyiek — udv. főkapitánya (Sándor Gáspár), voltak tisztei, bejárói, palotásai, őrsége, a portán állandó magyar és erdélyi követe. A bujdosó nemesek körülötte telepedtek le a rendelt szállásokon, elhelyezkedve úgy, a hogy lehetett. A szomszéd falvak jobbágysága is nekik szolgált. Komárom vnak pl. a Duna mellett volt egy Klenomnik nevű jó rácz faluja, több mint száz lakossal. 24 igás szekérrel. »Ezek tartották szegények« az ő lovait szolgáit, lovait, »Isten űzesse meg nekik«. A vaddús