Századok – 1898

Hivatalos értesítő - A M. T. Tört. 1898. szept. 22-én tartott vál. ülés jegyzőkönyve - 683

()88 LOVAS IMRE. ket, azok szentségét, főségét, állandóságát kívánják ők szimbolizálni. Igy származtak, e felfogásból támadva, de már a dolog természeténél fogva kissé komor, aránylag egyhangú, merev képeik. — I)e áttérve ezen eszmekörre, hová ők a kérdést, a történettől eltérve, átvitték, — egyik kép sem áll oly alant fokon, hogy közelebbről meg ne lehetne azokat tekinteni, sem az a gondolat, melyen alapulnak, nem áll oly alacsony fokon, hogy azt alkalomadtán festői módon sikeresen fel ne lehetne használni ! . . Kár, hogy a történelem ködös képétől megijedve, nem iparkodtak e művészeink a történet szfinx-kérdésére feleletet adni, — mint társaik tették. — Ε szimbolista felfogás (de nem a modern u. n. szimbolikus irány !) ma már egy kissé ejyhangu dolog, — s mindent összevéve, a magyar történeti festészet mai napság már mégis áll azon a fokon, hogy a dolgot épen a történeti, nehezebb, több utánjárást kivánó oldaláról iparkodjunk megfejteni ! A kiállított képeket szemlélve, nézegetve, már szinte leteszek a reményről, hogy az aranybulla historicumát, e nagy és szép kérdést, — falra lehessen festeni, s szórakozva megállok egy a zugban álló, meglehetősen elhanyagolt vázlat előtt, - mely csakúgy szegényesen, olajban pompázó társai mellett vizzel van szürke papírjára pingálva. — Gyönge színhatása a fénytelen papírról jóformán teljesen elvész, elhaladunk mellette. — Pedig ha azt veszszük, a falfestmény, melybe az olaj vázlatok átkerülnek majd, szintén nem olaj ám ! — és szinhatása a falról egészen akvarel-szerű. — A sok szép olajalak majd megfakul ám a falon s ami az olaj vásznon most oly szépen fest, világít, — ott fent a falon nem fog oly szépen tündökleni ! . . . De a közelebbi megfestési kérdésekkel én egyelőre nem törődve, a dolog nehezebb fele, a festmény történeti oldala iránt érdeklődöm, - kissé megnézve a fenti köznapias akvarell vázlatot. Az ember mindig előítéletes, jórészt elfogult lévén, legelőször is odapillantok, ki festette? — Béllony László. Mondják : fiatal ember, Gracza Szabadságharcz-történetébe csinált reprodukcziókat, — szóval kezdő. De mit rajzolt ide? — Szabad ég alatt sátor árnyában a király, előtte térdelő apród tartja a párnára tett bullát. -A király mellett szép karcsú fiatal ember áll és pedig magán a királyi emelvényen. Mit keres itt ez a majdnem fejedelmi pretenzióval fellépő fiatal alak a király oldalán s háta