Századok – 1898

Könyvismertetések és bírálatok - Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. Ism. dr. Thim J. - 62

70 történeti 1 rodai,om. -Jegyzés: »Egy kicsit magas takaró.« Petőfi világfájdalma •engem is megkísértett s egy ilven versre óvólag írja: »Elég ügyes: de nem kell 15 I fi éves fiúnak ilv kegyetlenül bánni szegény világgal.« Egyszer arról kellett értekezni, hogy »Lelkesedés minden nagy dolog szülője,« s mindjárt az első mondatom így hangzott : Rablánczok közt, járommal nyakában sinlődik a haza. Arany mellé írja: »Lassabban!« Később ismét : »Csendesebben!« S a dolgozat alá: »Jól van. De néha tanácsos ám a lelkesedést mérsékelni is.« Akkor bizony tanácsos volt. Széchenyi halálának hire rendkívül meghatott bennünket ; én egy elégiában adtam annak kifejezést. Arany ezt irta alá: »Csinos; látszik, hogy érzette ; bárha még értené is Sz. nagyságát. Mert a kettő szükséges ahhoz, hogy Sz-ről jó költemény teremjen.« Igen ; s hogy ő, magas elméjével mennyire értette is e nagyságot, mutat ja fenséges ódája, mely ugyanezen év nyarán készült. Most, mikor e füzeteket forgatom, erős szemrehányást •érzek magamban azért a lelki fárasztásért, a mit a költőnek derűre borúra benyújtott verseim által szereztem. Csak az könnyít hangulatomon, hogy a Nemesis visszaadta a kölcsönt, ugyanazon alakban. Különben nem is olyan nagy teher az annak, ki az ifjúság lelki életének fejlődése iránt érdeklődik; sőt megvan a maga gyönyörűsége. Végezetül még csak azt jegyezzük meg, hogy Benkó könyve egy kis darab kortörténet is; hogy az kapható a szerzőnél. Nagy-Kőrösön 80 krajczáért; s hogy a mű tiszta jövedelmének fele része a nagy-kőrösi Arany-szoboralap növelésére fordíttatik. A könyvhöz Szilágyi Sándor, Arany egykori tanár-társa irt egy szépen oda illő előszót, melyben az Aranyra vonatkozó, bármi csekély értékűnek látszó adatok nyilvánosságra hozását ajánlja, mig el nem kallódnak. Csatlakozunk ajánlásához. B. F. Az ujabb szerb irodalom hazánkra vonatkozó termékeiről. (Első közlemény.) Krászic* Vladimir: Orahovica kolostorának leírása. Letopisz Matice Szrpszke. 143. kötet A pakráci püspöki levéltárban egy 1758. évből szóló leirat szerint az orahovicai templom és kolostor 1100-ban épült volna ; és ezen épület alapjaira épült 1594-ben a mostani templom. Ezt bizonyítja egyébiránt egy másik orahovicai feljegyzés -és Ruvarac Hilárion közlése is. (Grlasznik XXIII. 247 lapon.) Régente a kolostort Remeta-nak nevezték, s így említik több okmányban. Közelében ma is egy » Hemetinaci« nevű forrás fakad.