Századok – 1898

Értekezések - LOVAS IMRE: Az aranybulla mint freskó 677

()88 LOVAS IMRE. hogy világosság derít tessék arra a kérdésre, mire kellene vagy kellett volna festőinknek e tárgynál nagyobh figyelmet fordítani, hogy kész, megfestett képük necsak talán bizonyos bravúros festészeti produktum, hanem a mi ezúttal egyik főczél lett volna, mélyebbre ható, kissé helyesebb s pontosabb s mondjuk meg nyiltan : mélyebb nemzeti és hazai alapon állá történeti festmény legyen! Vizsgálatunk során, sajnos, nem igen kerülünk abba a helyzetbe, hogy a festményeinkről annak idején elhangzott, napi kritika csapásán haladjunk, melynek egyetlen nagyobb eredménye összesen az volt, hogy a festészetileg jobban kitűnő műveket kijelölte, — és ezzel szemben pedig, mint alább alkalmunk lesz rátérni, hibásan leszólt oly művet, mely behatóbb történeti gondolkodás terméke ; — teljesen elmellőzött oly vázlatot, mely a történelmi szempont legtinomabb megügyelésének helyes adatait nyújtja, — és végül a különben helyesen kitüntetett Jantyik-féle képről sem tudta világosságba hozni annak jobban méltánylandó oldalait, sem azt kimutatni ideje avagy kedve nem volt, — miben sarkallanak e vázlatnak oly erős hiányai, melyek a végleges kivitelnél, mint javítandók, szerintem teljes mértékben figyelembe veendők volnának. Ha a történelmi vezérfonal alapján kissé szorosabban nézzük a dolgot, a kiállított freskók (illetőleg persze most még csak vázlatok !) minden csoportja megítéléséhez tulajdonképen külön-külön behatóbb tanulmány volna szükséges. — Az aranybulla, a Moriamur, a 67-ki koronázás egyes jelenetei, a, királyi ebéd, kardvágás, stb. mind meglehetős utánjárást és tanulmányozást követelnek ; — és pedig a közelebbi események festése, a mi azok történethííségét illeti, — annál jobban köti a festőt történelmi tekintetben, mentül közelebb álló hozzánk az illető történeti esemény. — Hisz épen azért történelmi az illető festmény, mert követi s követnie is kell — természetesen nem a szó teljes rideg értelmében - a történelmet. A közelebb álló ujabbkori eseményeknél ez a szükséges történeti alap, mely köti és elősegíti is egyszersmind a festő· alkotását, — lehet mondani könnyű helyen van, — de a régiebbeknél ezt a történeti alapot persze sokszor nagy munkával még előbb meg is kell keresni, s gyakran sok fejtöréssel állapítani meg a festőnek. Akár a Moriamur, akár a 67-ki eseményekre annyi egykorú leírás, napló, bőséges történeti megemlékezés van, hogy ha a festő megfigyeli a bőségesen leirt való történetet, tán el se lehet azt a kivitelnél tévesztenie. Pl. maga a Moriamur-nál az egész szceneria nagy részé-