Századok – 1898

Tárcza; Önálló czikkek - Egy adat Maraky Benedek életéhez. Közli Karácsonyi János 658

TÁRCZA «59 civitate Znewma vocata iti marchionatu nostro Moravie octavo die festi Pasee Domini anno millésime quadringentesimo vigesimo primo . • •') ,1421. márcz. 31.) Kétségtelen ebből, hogy Makray Benedeket, a kit a király már 1416-ban tanácsosának nevez,2

) s a kit 1421-ben nemcsak vitézlő-nek (egregius), hanem kitüntetőleg »mester«-nek is czímez .ι királyi kanczellária, 1421 elején vagy 1420 végén Stibor püspök elmozdítása után az egri püspökség kormányzójává tette a király. Makray Benedek azonban, mint a kánonjog doktora, a királyi kinevezéssel meg nem elégedve a pápától is felhatalmazást kért e kormányzásra s valóban V. Márton 1421. jun. 12-én Benedek mestert, »sacri palatii Lateranensis comes«-t szintén kinevezte az egri püspökség kormányzójává. Csakhogy a kinevező regéstumának készítője »Benedictas de Macra« helyett »Benedictas de Maria« irt a római regestakönyvbe8), s megakadályozta Fraknói Vilmost abban, hogy Makray Benedek további életsorsáról magukból a pápai regestákból értesülést szerezzen. A tiszakürti hetipiaczról szóló elnyűtt kiváltság-levélnek kellett segítségünkre jönni, hogy az idegen regesta-készítő tollhibáját felismerhessük, kijavíthassuk, s a sokat hányatott magyar tudós életéhez újra egy, bárcsak parányi adatot nyerjünk. DR. KARÁCSONYI JÁNOS. PÁLFFY MIKLÓS SZÜLETÉSHELYE. Szerény nézetem szerint azokból az adatokból, melyeket Matunák Mihály úr a Századok juniusi füzetében fölhoz, még nem következik okvetlenül az, hogy Pálffy Miklós, a győri hős Csábrágon született ; mert nem szabad szem elől tévesztenünk azt sem, bogy a XVI. század negyvenes éveiben Csábrágot Balassa Menyhárt kerítette hatalmába és kezén maradt a vár mindaddig, míg őt onnan Salin Miklós gróf Áldana és spanyol vitézeinek segítségével 1549. junius havában ki nem forgatta. Pölötte valószínű az, hogy a vár néhány évig Ferdinánd kezében maradt, miután maguk a Pálffyak nem tudták azt megvédeni a király ellenségei ellen. KROPF LAJOS. ') Eredeti a Bőlöní családnak a nagyváradi muzenmban elhelyezett levéltárában az 1421. évnél. Λ Századok 1894. 395. s) Fraknói : A m. kir. kegyúri jog. 512. 42*